Megkeresték cégünket, hogy anno kértek tőlünk kútfúrási ajánlatot, de inkább a kicsit olcsóbb, 10 év garanciával-, homokmentes vízzel hirdető, illegális kivitelező mellett döntöttek! Se számla, se engedély, csak a kifizetett pénz, ill. pénztelenség,  és rossz kút maradt emlékül…! Több éve megkeresték cégünket egy csepeli fúrás miatt, megjegyzem, hogy a kb. negyedik szomszédban van engedéllyel-, stabil vízhozammal üzemelő kutunk. A “szomszédban” lévő referenciát elfogadták, de bíztak abban, ha az “egy kicsit olcsóbb” illegális kivitelezőt választják számla-, és engedély nélkül akkor jobban járnak! Az illegális kivitelező 10 év garanciával hirdet a mai napig, homokmentes vízzel, csak már a volt ügyfelei nem tudják elérni..! – de kicsit olcsóbb volt!

A kút szerkezete nem lett megfelelően kialakítva, kezdődik ott, hogy sárga színű KG-PVC cső (szarsurrantócső) az alkalmazott “kútbéléscső”. A kút felső részét nem alakították ki megfelelően, szinte nyitva volt az üzemelés ideje alatt. Ezen időszak alatt szennyeződött a felszín alatti vízréteg, mely jól látható a kútkamerás felvételeken! A vízfelületen, és a szarsurrantó csövön végig rohad/rothad a behullott szerves anyag. Ez az igazi élőhely a megbetegedést okozó vírusoknak, bacilusoknak, gombáknak.

Szakszerűtlenül kivitelezett “kút” béléscsöve, rohad a behullott szerves anyag.

Szakszerűtlenül kivitelezett “kút” béléscsöve, rohad a behullott szerves anyag.

Szakszerűtlenül kivitelezett “kút” béléscsöve, rohad a behullott szerves anyag.

A kút “átadásakor” nem lettek elmondva az üzemeltetés feltételei, sőt azt mondták, hogy a jó rezgőmembrános szivattyúval kell egy darabig üzemeltetni, mert akkor gyorsabban letisztul a víz, persze ami soha nem következett be.
A kút homokol(t) folyamatosan.
Ennek például az is az oka, hogy a kivitelezésnél (“kút” fúrásánál)  nem használtak vas védőcsövet/köpenycsövet, így a kút talpát sem tudták lezárni szakszerűen. A kút talpa homokkal van feltöltődve.
Megjegyzem, hogy az alkalmazott anyagok nem felelnek meg sem az MSZ. 22116:2002 szabványnak, sem pedig a hatályos jogi-, és egyéb szabályzóknak sem! -és az elkészítés idejében sem feleltek meg!
A kútkamerás felvételen látszik az is, hogy a kút szűrőzése nem megfelelő. Részben azért mert a rések függőlegesek, részben pedig azért, mert sarokcsiszolóval vágtak rá réseket az “ahogy esik úgy puffan” alapon.  Függőleges réselés a cső un. “gyűrűmerevségét” csökkenti, szinte megszünteti!

Kút szakszerűtlen szűrőzése, és a homokkal feltöltődött kút talpa. A behullott szerves anyag rohad a béléscsövön.

Kútvizsgálatról készült kamerás felvételen jól látszik a “kút” összes hibája.
Kútvizsgálatról készült videó ha nem indulna el akkor itt tekinthető meg.

Megjegyezhetem, hogy ismét láttam egy silány minőségű kút szerkezetét, és a tulajdonos arcát amikor meglátta a “kút” belsejét. Nem volt őszinte a mosoly az arcán!

Megbeszéltük, hogy a kutat fertőtleníteni kell, majd tisztító szivattyúzni, és a megoldást egy új, szakszerűen kiépített új kút jelenti. Az új kút fúrásával egyben pedig a régi “kút” tömedékelése is pont esedékes feladat lesz.

Általában az alacsony ár egyenlő a silány minőséggel, a megrendelő öröme pedig sokszor csak addig tart ameddig a “mesterek” kimennek a kapun..!
Mesterek öröme pedig a kapun kívül kezdődik, munka/taknyolás letudva, telefonszám letilt, “…pénz a zsebbe, lófa.z a s.ggbe Kedves Megrendelő!” , mert soha többet nem találkozunk!
És ez elgondolkodtató ugye!

Amennyiben Ön az illegális-, sokszor nem is olcsó kivitelezőt választja, az engedély nélküli kútfúrásra abban az esetben Ön is járhat így..! Ne bízzon abban, hogy “… velem csak nem történik meg!” – de igen, nagy rá az esélye”

Cégünket egyre többen keresik meg, hogy elromlott a kútjuk, nem tudják kivenni a szivattyút, vagy valami egyéb más meghibásodást észleltek.Amikor az érdeklődők megküldik a fényképet a kutakról, illetve kimegyünk azt látjuk és tapasztaljuk, hogy sok kút a kertépítészek által kedvelt az öntözőrendszerhez használt un. “szelepaknába” kerül, ettől remélik azt a tulajdonosok, hogy minden káros behatástól megvédi majd a kutat, a gépészeti szerelvényeket, és a felszín alatti vízkészletet.

Ezen “szelepakna” nem egy csodaszer, de egyre elterjedtebb a végfelhasználók, és a kertépítészek között kútgépészeti aknaként!

Ezen aknákat nem erre a célra találták ki! Persze tudom, hogy olcsó, és zöld a teteje, és a fűben nem nagyon lehet észre venni, de ezen előnyökön kívül a kút védelmére nem megfelelő, mert:

• Nem fagymentes, téliesítéskor illik kivenni belőle az áramláskapcsolót, és ezen évente két megbontás a KPE csatlakozó-, és a KPE cső elhasználódásához vezet rövid idő alatt. KPE csatlakozókat nem arra találták ki, hogy évente kétszer szerelgessék, hanem arra, hogy egyszer összerakják, és pont.
• Nagyon pici a hely a gépészeti szerelvényeknek, elég rossz ezen aknákban szerelgetni.
• Amennyiben az áramláskapcsoló fix elektromos bekötéssel van telepítve, akkor a szelepaknában még azt is kötögetni elég nagy nyűg.
• Amennyiben az elektromos betápot (dugalj – dugvilla) “vízmentes/cseppmentes gumi” csatlakozókkal oldják meg az sem csodaszer, szinte évenként lehet cserélni a mostoha körülmények miatt, és azt sem illik vizesen taperolni…! .Ezen csatlakozókat nem arra találták ki, hogy a vízben ússzanak…!
• Esőzések alkalmával ezen aknák elég hamar beáznak, illetve nagyobb esőzések alkalmával elönti őket a víz! Ezt nem veszik észre, mert szakadó esőben nem fogják nyitogatni a szelepakna tetejét…! A kivehető elektromos szerelvények (áramláskapcsoló, gumi elektromos dugalj, dugvilla, stb.)  általában nem IP 67-es védettségűek (vízállók), így általában előbb mint utóbb elektromos meghibásodás következik be a beázás miatt.
• Sokan a klasszikus szivattyúkat telepítik ilyen aknába. Nagyobb esőzésnél rögtön a szivattyú motorja is beázik…!
• A kút felülről általában nem kerül lezárásra, így sok esetben a kutat is elönti a felszínről befolyó víz, és vele együtt a sár is. És innentől kezdve szép az élet, mert ha a sár/homok vagy ki tudja mi ellepi a szivattyút akkor nagy a gond! A szivattyút nem biztos, hogy ki lehet venni, és akkor van az, hogy új kút, és minden megmaradt gépészeti rész áttelepít egy új kútgépészeti aknába! – némi “kis” kellemetlenséggel jár, és ez nem olcsó!

  Kút-, és a gépészete öntözőrendszeres szelepaknába telepítve! No komment!

Azt be kell látni, hogy ezen a kertépítészetben használt szelepaknák nem kútgépészeti aknának készülnek. Az öntözőrendszeres szerelvények vízállóak, azon felhasználásra műszakilag megfelelő, de a kútfúrásban nem jó, nem ajánlott.

Tudom a pénz és/vagy a lustaság nagy úr, mert nem szeretnénk egy vagyont költeni a beton kútgépészeti aknára, és/vagy nem szeretnénk fél napot ásni, utána zsaluzni-, és betonozni, a földet elhordani konténerben, inkább kidobunk három lapát földet, betapossuk a szelepaknát a földbe, és a feladat kipipálva fél óra alatt! – az első nagyobb esőig, és majd innen jön az igazi vesszőfutás..!

Amennyiben a szelepaknára esik a választás akkor csak a szerencse mentheti meg Önöket a későbbi bosszúságtól, és a további anyagi kiadástól a kúttal kapcsolatban. Ne bízzanak abban, hogy “… velem ez nem történhet meg…!” , mert igen előbb utóbb a mostani szélsőséges időjárás, a hirtelen nagy esőzések miatt egyszer Ön is sorra kerül…! – ne legyen így, de ha véletlenül bekövetkezik akkor ne csodálkozzon!

Úgy gondolom, hogy legalább így kellene kinéznie egy “alap” kútgépészeti aknának belülről:

Kútgépészeti akna minimális szerelvényekkel. Tomikút Kft.

És szabvány szerinti kútfejjel ami ténylegesen biztosítja a kút védelmét azzal pedig így:

Kútgépészeti akna, a kútfej szabvány szerinti lezárása, és gépészeti szerelvényei. Tomikút Kft.

Amennyiben a kút felülről nem kerül lezárásra akkor valószínűleg az Ön kútja is hasonlóan néz ki belülről amire ne legyen büszke:

Jó locsolást kíván a:

Tomikút Kft. csapata!

Cégünket egyre többen keresik meg, hogy a fúrt kútjukból nem tudják, nem lehet kivenni a szivattyút, illetve a szivattyút tartó műanyag kötelet, gatyamadzagot, és/vagy az elektromos betáp kábelt is eltépték már…! Nem kell(ene) idáig eljutni, de ebben a helyzetben a megrendelői-, és a kivitelezői oldal is felelős sok esetben! 

Alap igazságok amivel lehet vitatkozni, csak az Élet azt mutatja, hogy nem érdemes:

• 125 mm. átmérőjű fúrt kútba 3″ (kb. 75 mm.), és  4″ (kb. 100 mm.) átmérőjű csőbúvár szivattyúk telepíthetőek
• 110 mm. , vagy 90 mm. (belső) átmérőjű fúrt kútba CSAK 3″ (kb. 75 mm.) átmérőjű csőbúvár szivattyú telepíthető. Ettől nagyobb átmérőjű szivattyú nem telepíthető ezen kutakba! MSZ 22116:2002, valamint a hatályos jogszabály 101/2007. KvVM: rendelet szerint 90 mm. belső átmérőnél kisebb szűrővel/béléscsővel kút nem készülhet!
• Csőkútba csigaszivattyút (malacfarok szivattyú), valamint (orosz) rezgőmembrános szivattyút nem telepítünk!

Sok helyen a szivattyú eladásakor műanyag kötelet adnak/ajánlanak a vevőnek, hogy ezen kötelek a szivattyú függesztésére alkalmasak. – ki vastagabb (10-14 mm.), ki pedig vékonyabb (3-8 mm.) átmérőjű műanyag kötelet vesz (utóbbi az általános), és ezzel oldja meg a szivattyú rögzítését, majd amikor ki kell(ene) venni a szivattyút akkor jönnek a gondok!

Tudomásul kell venni, hogy a műanyag kötél idővel a húzási erő hatására nyúlik mint a takony, kutas felhasználásra csak nagyon korlátozottan alkalmas, de leginkább el kell felejteni!
Amikor szükség lesz majd rá akkor fog elszakadni, ha még nem porlott el a kúton kívül a műanyag kötél egy része az UV sugárzás hatására. – hallottunk már olyanról aki látott már ilyet..! De lehet már mi is láttunk ilyet..!

UV sugárzás hatására elporlott műanyag kötél a szivattyún. Tomikút Kft.

A műanyag kötél idővel úgy megnyúlik, hogy a szivattyú tartását a KPE termelőcső veszi át ami nem szerencsés a Hold mai állása szerint..!

Több típusú szivattyúnál a vastagabb (10-14 mm. átmérőjű) kötél nem megy át a szivattyún kialakított fülön, így marad a vékonyka műanyag kötél..! Legalább ide raknának max. 2 méter rozsdamentes sodronykötelet szerelvényekkel, majd innen felfelé raknának vastag kötelet ami egy kicsit többet bír, mint a gatyamadzag..!!!  Ez sem a “tuti jó megoldás”,  de egy fokkal többet ér, mint a végig 3-4 mm. átmérőjű nyúlékony műanyag kötél..!!!

Cégünk nem ajánlja-, és nem is épít be  műanyag kötelet átmérőtől függetlenül a szivattyúk rögzítésére !

Amit tudni kell a szivattyúk rögzítéséről:

A szivattyú rögzítésére szolgáló rozsdamentes kötelet szerelvényeivel együtt vagy a kútfejen / kútfejben, vagy az akna oldalánál (bomba)biztosan  kell rögzíteni úgy, hogy a felhasználó ne tudja véletlenül leakasztani, és beejteni az egészet a kútjába! – mert ez egy kicsit kínos szitu!

A szivattyút tartó rozsdamentes sodronykötél, ha a zárt  kútfejen kívül  van a betonakna oldalához rögzítve akkor a sodronynak úgy kell belépnie a kútba, hogy mellette szennyeződés ne juthasson le a felszín alatti vízkészletbe- , és ezzel együtt a kútba sem!

Ezen “szabály” vonatkozik a szivattyú elektromos betáp kábel belépésére-, valamint a KPE termelőcső (vízcső) kútból való kilépési pontjára is!

Minimalista “zárt” kútfej kisebb kutakhoz. Állatok beesése, és a csigák ellen véd, de az árvíz ellen nem. Tomikút Kft.

Ezen zárt kútfejet kisebb kutaknál meg lehet csinálni otthon egyszerűen is, de nagy(obb) kutaknál-, pozitív kutaknál-, illetve árvizes területen lévő kutaknál  a “gyári” zárt kútfejet kell felszerelni, ezt tudomásul kell venni mint a megrendelői, mind pedig a kivitelezői oldalnak pont.

Lehet ezzel nem egyet érteni, lehet ezzel vitatkozni, lehet ezen gondolatok ellen lázadni is, csak nem érdemes, mert az Élet majd bizonyítja a dolgokat …!!! Sziloplaszt sok dologra jó, de erre pont nem…!

Zárt kútfej gyártására / koppintására próbálkozások vannak, de a sziloplaszt sem segít sok esetben…! Tomikút Kft.

“Zárt” kútfej alól folyik évek óta a víz..! Tomikút Kft.

Tudom, hogy nem olcsó a GWE gyári zárt kútfej, de tudomásul kell venni, hogy csak ez nyújt megfelelő védelmet a felszín alatti vízkészletnek, és a kútnak is! Ezt el kell fogadni!

GWE zárt kútfej ai megvédi a felszín alatti vízkészletet, és a kutat is. Tomikút Kft.

Zárt kútfej alkalmazásával elkerülhető az, hogy a kútba csigák, és egyéb állatok lakjanak, majd döglött állapotban ússzanak a vízfelszínen, ami az ön, és családja egészségét veszélyezteti, ezzel együtt a felszín alatti vízkészletet szennyezi!
Amennyiben döglött állatok pl. csigák, patkányok, macskák, stb. levébe szeretne fürdeni ön, vagy a családja azért nem kell kutat fúratni, és elszennyezni a felszín alatti vízkészletet, ki kell betonozni egy gödröt, bele kell dobálni mindenfélét, és onnan kell megoldani ezen igényt! – így legalább a felszín alatti vízkészlet nem sérül!

Alábbi kútkamerás felvétel Csepelen készült!
Élő-, és döglött csigák garmada-, a vízfelszínen a döglött csigán mászó bogár-, és ki tudja mik sokasága a kútban! Ez nem kút, hanem egy FERTŐ…! No komment!

Csigák által terjesztett betegségekről itt olvashat.

És akkor a kis kitérő után térjünk vissza a szivattyúk rögzítésére használt kötelek anyagához, és átmérőjéhez.

A szivattyú rögzítésére használt sodronykötél -, és szerelvényei (kötélszorító, kötélszív, stb..) anyaga rozsdamentes sodronykötél, átmérője kisebb kutaknál 3-6 mm., nagyobb kutaknál pedig méretezés szerint!

Nem műanyag kötél, nem ónozott sodronykötél, nem műanyaggal bevont ónozott sodronykötél, nem nem tudom én mi, nem csomózgatott toldott gatyamadzag mint az alábbi videón hanem rozsdamentes sodronykötél a szabvány kiegészítőkkel!

Ezen rozsdamentes sodronykötelek nyúlása nagyon minimális, de de a beépítésnél számolni kell vele.
Megjegyzem, ha rendesen méreteztük a rozsdamentes sodronykötelet, akkor 20 év múlva is azon a szinten lesz a szivattyú ahova beépítettük, és a szivattyút nem a KPE cső fogja tartani, mint a műanyag kötél esetében!

Amire figyelni kell:

• amennyiben a rendszerbe bekerül nem rozsdamentes anyag (pl. kötélszorító, kötélszív, stb..), úgy a rozsda a rozsdamentes anyagra is átmegy, és vége mindennek…,
• méretezésénél figyelni kell a statikus-, és a dinamikus nyúlásra, valamint a szakítási határra,
• kötélszorítókat kötési pontonként minimum 3 db.-ot (!) kell feltenni egymással ellentétes irányba, egymástól meghatározott távolságára,
• a rozsdamenetes sodronykötél a szivattyúnál-, és a kútfejnél a rögzítési pontnál csak kötélszíven keresztül fordulhat vissza, különben a kötél anyaga megtörik, és veszít a szakítási szilárdságából,
• amennyiben mélyebbre engedünk le szivattyút, úgy két kötélágat kell felerősíteni a szivattyúra, mivel mindkettőnek más lesz a feladata,
• érdemes a szivattyú fölé egy karikát tenni a rozsdamentes sodronykötélből, mert ha valamiért sérülne az évek folyamán a szivattyút függesztő kötél abban az esetben egy kampó segítségével még kiépíthető a szivattyú, nem jár nagy mentési munkálatokkal,
• a sodronyköteleket SOHA nem toldjuk, inkább hosszabb legyen a kötél mint a kút mélysége (kisebb kutaknál ez nem nagy plusz kiadás), mint beleessen a kútba az egész mindenség, és ne maradjon kint semmi a függesztésből. – nem érdemes spórolni pár forinton,
• a szivattyú beépítése pedig a tervben meghatározott mélységbe történik, de soha nem a kút talpára, vagy annak (nagyon) a közelébe, és lehetőleg a szűrő fölé! – persze vannak kivételek, de ezek erősítik a szabályt!
• vannak olyan szivattyúk amiket szigorúan csak a szűrő fölé lehet beépíteni, vagy szűrő alá, de csak diffúzorba, mert különben a motor hűtése nem lesz megfelelő!

Persze tudom, hogy egy kicsit magasabb a rozsdamentes sodronykötél ára a műanyag kötél áránál, de a rozsdamentes kötelet csak egyszer kell megvenni az életben…!  Egyszer egy kicsit nagyobb kiadás a rozsdamentes sodronykötél miatt, vagy később esetleg egy kivehetetlen szivattyú, és egy új kút..! – melyik éri meg jobban, matekoljunk?!

Gyorsan hozzáteszem, hogy a kút szerkezetének jónak kell lennie, mert hiába teszünk rozsdamentes sodronykötelet attól még a szivattyú későbbi kivételével kapcsolatos minden probléma nem oldódik meg egy varázsütésre!
Amennyiben a homok “úgy rendesen” megfogja a szivattyút akkor a szivattyú teteje is leszakadhat a húzáskor..!

Szivattyú a homok fogságában…! Tomikút Kft.

A szegény ember tudja, hogy a nagyon olcsót nem engedheti meg magának, mert az drága lesz a végén…! Próbálják ki megéri..!

Amennyiben ezen leírtakat betartják a szivattyút függesztő kötelekről abban az esetben nem nagyon érheti Önöket meglepetés az üzemeltetés során. – amennyiben kút szerkezete is megfelelő! Persze homokolós kút ellen csak kötélcserével nincs orvosság..!
Ezen szivattyú három hónapot üzemelt, és ennyi látszik belőle:

Ez az egész szivattyú beépítése  a kútba speciális dolog, inkább bízzák szakemberre, mert a szivattyúcsere ára sokkal magasabb mint a szivattyú szakszerű beépítésének  költsége.

Hamar elmúlik ám a hirtelen öröm amikor valami nem sikerül, és a gatyájukat is ráköltötték a kútra, és még mindig nem jó.
Ha már a gatyamadzagon lóg a szivattyú , akkor már a gatya is minek..!? – mert néha azért még szükség lehet rá..!

Van olyan érdeklődő akinek van két jó szivattyúja, és egy rossz kútja – mert nagy fellángolásból vett egy szivattyút mert biztos volt, hogy az nem jó kb. 120.000.- Ft. Ezt követően kiderült, hogy a először kutat kellett volna venni, és a szivattyú pedig már meg lett volna hozzá, mert a kút nem működik rendesen..!
Utcánkban van olyan emberke aki nekiállt a kútját megjavítani amivel három éve szenved, és mert majd Ő megmutatja, majd sok nap után kért segítséget  amikor a gyep már majdnem kiégett.
Vett egy Pedrollo Easypress áramláskapcsolót, mert szerinte az volt a hibás alkatrész, szerintem pedig szivattyút kellett cserélni.
Kicseréltük a szivattyút, és láss csodát működik a kút, de legalább van otthon egy tartalék áramláskapcsolója, és egy félig kiégett füves területe..! Melyik az olcsóbb -, és gyorsabb megoldás..!?

Inkább kérdezzenek, kérjenek segítséget mint bosszankodjanak, és esetlegesen nagy anyagi kárt csináljanak a kútjukban…!

Jó locsolást kíván a :

Tomikút Kft. csapata.

Kútfúrással kapcsolatosan a “..zártkerti besorolású földrészletek mezőgazdasági hasznosítását segítő, infrastrukturális hátterét biztosító fejlesztések támogatására” ZP-1-2017 pályázattal kapcsolatos tudnivalók:

Pályázatot az Földművelésügyi Minisztérium hirdette meg, melyről itt olvashat, igényelni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján lehet 2018 január 31-ig.

A pályázatra CSAK Önkormányzatok jelentkezhetnek!

“…Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:

•  ………….
• 2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
• …..”  forrás

Több önkormányzat jelentkezett, hogy a pályázható nagyságrendileg 1 millió Forintból szeretné megoldani bizonyos területeken a vízbeszerzést, de csak a pályázati pénzük létezik, nem tudják kiegészíteni.
Mindegyik megkeresés úgy kezdődött, leírták a helyi vízgazdálkodási jogkörbe tartozó kutak létesítésének feltételeit miszerint:

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24.§.(1). bekezdése:
– magánszemély esetén házi vízkivételnél,
– amennyiben a kút talajvízre (első vízadó rétegre) van telepítve, a kutat nem lehet rétegvízre, vagy karsztvízre telepíteni,
– az éves vízkivétel 500 m³ -t nem haladja meg, és vízbázisok, távlati vízbázisok érintése nélkül üzemeltethető  123/1997. (VII. 18.) Korm.rendelet 15.§
– maximum 30 méter talpmélységű a kút
– eljárási idő az ÁKR 50.§-ban foglaltak szerint (régen:KET)

és pont ilyen kutat szeretnének!

Csak azt hagyták figyelmen kívül, hogy mint önkormányzat szeretnék a kutat fúratni, és nem mint magánszemély (!), és ez nem a házi ivóvízigény/házi vízkivétel kategória!

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24.§ 10) bekezdése szerint:
E § alkalmazásában házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Önkormányzat mint tulajdonos/megrendelő kútfúrás szempontjából  nem tartozik bele a helyi vízgazdálkodási hatáskörbe, így marad a vízügyi hatósági jogkörbe tartozó eljárás, tehát a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Vízügyi Hatósága engedélyezi a kutak fúrását!
Ezen eljárásban más a tervdokumentáció tartalmi követelménye, és az eljárási rend is!
Ezen hatósági eljárás hosszabb, és bonyolultabb, valamint drágább is!

Belügyminisztérium 2017 elején kiadott állásfoglalása a kutakkal kapcsolatban itt olvasható.
( 2018 év elején pár jogszabály változott a kutakkal kapcsolatban, de az állásfoglalás “fő” iránya NEM!!! Természetesen a jogszabályi változásokat figyelembe véve az új szabályzókkal helyettesítve/kiegésztve értendő az anyag! – az állásfoglalás frissítése folyamatban!)

Egyre többen keresnek meg, hogy van egy sok esetben elég friss fúrt kútjuk, és vagy már nem működik, vagy “csak” be kellene üzemelni, mert….,a kútfúró nem ért ide a szivattyút lerakni.
“Csak” be kellene fejezni a munkát, vagy már valaki befejezte, de a kút rövid idő alatt használhatatlanná vált, a kútfúró pedig hárítja a felelősséget, mert nem Ő építette le a szivattyút.

Elég rövid időn belül futottam bele két esetbe ami egy azon kútfúró cégnél kezdődött.
Első eset az volt, hogy a cég megfúrta a kutat engedély-, és számla nélkül feketén, majd az ígéretek ellenére több hét után sem mentek vissza a szivattyút telepíteni. A cég arra hivatkozott, hogy Ő nem telepít szivattyút, a “fúrómester” ígérte meg, hogy majd Ő feketén (még feketébben) visszamegy, és megoldja a problémát. – nem tette!
Egy idő után a tulajdonos elment megvette a szivattyút, és leépítette a saját tudása szerint, mert a kutat csak használni kellene, ha már van..! Működött a kút egy évig, majd egyszer csak nem adta a vizet. Hosszas alkudozás a céggel a feketén fúrt kútról, eltelt két év, és semmi!
Tulajdonos megkeresésére kamerás kútvizsgálat, és láss csodát a szivattyú tetején 5 méter homok pihent! – no komment! És innen merre az előre..!? Próbálkozni lehet a szivattyú mentésével, de kicsi az esély, mivel a szivattyú a kút szűrőzött szakaszába lett beépítve..!

Ugyan ezen cég “áldozata” keresett meg pár napja, hogy fúrtak neki egy 120 méteres kutat ugyan ezen paraméterekkel, és “csak” be kellene fejezni a munkát!
Ezen kút esetében “kútfúró” oldalról ott fejeződött be a munka, hogy kb. 5 óra kompresszorozás után egy vödör vízben már csak egy újjnyi homok volt, és ezt minősítette a kútfúró tiszta víznek.
Itt is a “fúrómester” ígérte, hogy visszamegy feketén megoldja a szivattyú telepítését, csak nem ért oda..!
Azért ellátták a megrendelőt jó tanácsokkal, hogy vegyen szivattyút, és 8 mm. átmérőjű műanyag kötelet a szivattyú leépítéséhez.
120 méter mély a kút, és bőven 60 méter alá kell(ene) beépíteni a szivattyút. A beépítésnél kell számolni a szivattyú-, és a beépítésre kerülő összes szerelvény, elektromos vezeték-, és a KPE csőben lévő víz súlyát is! – ez pont nem a műanyag kötél kategória!
A pórul járt megrendelő kérdezgetett, hogy mit hol tud megvenni, és mi lesz a szivattyújával ha beépíti egy olyan kútba ami homokol, stb.!?
Elmondtam neki, hogy első körben a kutat kellene beindítani, el kellene az érni, hogy egy vödör vízben ne egy újnyi vastag homok legyen…!
A fúrásról az kell tudni, hogy a felső 30 métert kizárták 159 mm.-es vas védőcsővel, és ezt követően fúrták tovább a kutat.
Akkor matekoljunk:
Vas védőcső belső átmérője 150 mm. körül/alatt van, tehát úgy 140 mm. átmérőjű fúróval lett továbbfúrva a gyűrűs tér.
Ezen 140 mm. körüli lyukba került bele a 90 mm. külső átmérőjű béléscső természetesen központosító nélkül. Ezt azt jelenti, hogy ideális esetben a szűrő körül oldalanként 3 cm. szűrőkavics van, de azért az könnyen belátható, hogy az életben nem így van. Az életben a cső biztosan nem központosan került le a gyűrűs térbe, tehát a szűrő egyik oldalán van szűrőkavics, a másik oldalán nincs..!  Megjegyzem, hogy oldalanként minimum 5 cm. szűrőkavics lenne a minimum!!!
És akkor miért is nem mennek vissza szivattyút telepíteni..!?  – mert tudják, hogy mit csináltak, és nem vállalják a felelősséget!
A megrendelő kifizetett ezen munkáért számla nélkül nagyságrendileg 2.500.000.- Ft-ot, és jön a  jól ismert szlogen:  “Pénz a zsebben, ló.a.z a seggben!” , és megérkeztünk! Ezen kívül megvette a szivattyút ami nagyságrendileg plusz 220-250.000.- Ft.
A tulajdonos beépíti a szivattyút, akkor a kútfúró hárít, de a kútfúró nem építi be a szivattyút..!
Megbeszéltük, hogy olvassa el az MSZ 22116 számú szabványt, csak azért, hogy tudatosuljon benne, hogy mi az amit kapott ezért a pénzért!
Megbeszéltük, hogy a műanyag kötelet el kell felejteni a szivattyú beépítésénél, ezen mélységben csak méretezett rozsdamentes sodrony használható!
Javasoltam, hogy próbáljon meg a cégvezetővel egyezkedni, a többit pedig majd meglátjuk..!
Ami biztosnak tűnik a megrendelői oldalról, hogy fizetett, és ott van egy megfúrt – , és lecsövezett lyukkal amit még be kellene indítani.

Ugye ez Önnel nem történhet meg..!? – vagy mégis, ha a fekete utat választja!? Olyan szegény ember, és még kútfúró sem született aki szóban ne ígérne meg mindent ameddig nincs a pénz a zsebben, majd tudja jön a ló.a.z a seggbe ami Önnek fog fájni..!

A megrendelő ha lép a hatóság felé akkor saját maga alatt is vágja a fát!
A megrendelőnek van még engedély nélküli kútja, és ha a kútszerkezet nem felel meg a hatóságnak, akkor könnyen lehet belőle tömedékelés is..! -és akkor már még nem működő kút sem lesz, de legalább újabb kiadás a tömedékelési terv elkészítése, és a hivatalos tömedékelés kivitelezése..!
Lehet, hogy a kútfúró is fizet valamennyi büntit, de neki nem annyira fog fájni, mert büntivel együtt is pluszban szállt ki a taknyolásából..!

A szerződés, az engedély mindkét oldalt védi, nagyon sok előnye van neki..!  – gondolja át mielőtt végleg eredetben bukja a partit..!

Megkeresték cégünket, hogy van egy engedély nélkül fúrt kút aminek a kútszerkezete valószínűleg sérült, de utólag fennmaradási engedélyt szeretnének kérni a kútra.Természetesen a kútfúró nem tudja ügyintézni a fennmaradási engedélyt, mivel semmilyen engedéllyel nem rendelkezik, valamint a feltételezett sérülés miatt gondok lehetnek.

A tulajdonos a kútvizsgálat előtt jelezte, hogy a szivattyút nem tudták kivenni, minden amin lógott az elszakadt, és valószínűleg a szivattyú mindenestől kút aljára esett.
Ezt követően kb. 24 méterig beépítettek egy új szivattyút, azzal sokkal kisebb vízhozammal, és homokolósabban de valamennyire tudtak locsolni.

Első lépésben kútdiagnosztika történt meg, kútkamerával megnéztük a kút szerkezetét.
Első amit láttunk az, hogy a kút felülről nem volt rendesen lezárva, és így csiga, valamint egyéb állat is bejuthat a kútba.
Csigák a vízfelszín közelében meg is jelentek. Ezzel “csak” az a baj, hogy az emberre veszélyes betegségeket terjesztenek, valamint nagy részük a kútba belefullad. Itt egy egér “aludt” a kútban, és úszott lefelé..!
Kicsit gyanús volt, hogy 53 méter talpmélységű kúthoz miért használtak ragasztótokos béléscsövet szegecselve. Ezen mélységhez ez már nem való! -szerintem!
A felső 20 méterben nem nagyon volt látnivaló, majd egyszer csak ovális lett a cső, és onnantól kezdve nagyságrendileg 24 méterig a cső szinte teljesen összeroppant, majd ismét átjárható volt a kútbéléscső.

Az látszott, hogy a kútfúró már próbált lenyúlni a kútba sikertelenül.

Kiértékeltük a kútkamerás felvételt, és javasoltuk a kút eltömedékelését.

Beszélgetés során kiderült, hogy 20-24 méter környékén volt egy “fosóhomokos” rész amit alig tudtak átfúrni, dőlt be a homok.
Amikor valahogyan megfogták a homokot, akkor lefúrtak a vízadó réteg aljáig, majd lecsöveztek.
A fosóhomokos réteget nem zárták ki vascsővel, és nem is cementálták ki (nem tudták!).

Elkezdődött a kút üzemetetése, nagyon sok homokot hozott fel a szivattyú 1-2 napig, majd letisztult a víz, a harmadik napon pedig ismét bezavarosodott, és lecsökkent a vízhozam. Ekkor már a szivattyút nem lehetett kivenni a kútból.
Volt egy próbálkozás a mentésre, de nem járt sikerrel.

Kútbéléscső sérülése, összeroppanása.

Kamerás kútvizsgálat itt nézhető meg:

Ingatlanvásárlás után az új tulajdonos kereste meg cégünket, hogy a házzal együtt kapott illegális-, engedély nélküli “kútjából” a szivattyú indítása után rövid időn belül nagyságrendekkel kevesebb víz jön mint eddig.

Kimentünk, és ez a látvány fogadott:

Nyitott kútakna, nyitott kútbéléscső teli élő-, és döglött csigákkal ami fertőzésveszélyes!

Kiépítettük a szívócsövet, akkor ezt láttuk:

Kút lábszelep, elfolyósodd döglött csigák által eldugítva! Fertőzésveszélyes!!!

És azért jött kevesebb víz, mert a döglött-, már részben elfolyósodott csigák rátapadtak a szívókosárra, a szűrő része eltömődött, és a döglött csigadarabokkal dúsított víz folyóssága (viszkozitása) nem azonos a tiszta vízével…! Ezen döglött amúgy is már a szivattyú által szétdarált folyós állag felé haladó parazitás csigadarabokkal dúsított (ugye milyen guszta!) vízzel locsolták a füvet amire kifeküdtek napozni, illetve a zöldségeket ami az asztalra került..! – Jó étvágyat!

Nálad le van zárva a kút teteje, vagy Te is erre az állapotra hajazol..!? – ha igen, akkor várj egy kicsit, a kút tisztításánál majd összegyűjtjük részedre az “paraitzás-, csigás alaplevet”, és térítésmentesen viheted..!

Megjegyzem, hogy a szerszámok a sokadik fertőtlenítésen már túl vannak..!!!

Ezt a “kutat” mindenképpen kitisztítjuk valahogyan, majd szerintem többször fertőtlenítjük, és valami hosszabb hatású fertőtlenítőszeres tömedéket rakunk bele!
Ez vagy mészlé, vagy klórmész, vagy valami ilyesmi lesz, és most fogunk majd tojni az MSZ 22116 szabvány által meghatározott tömedékelési rétegsorra!
Erre a fertőzött állapotra a szabvány nincs felkészülve…!
Egyeztetek majd az ÁNTSZ -nél dolgozó kollégákkal, hogy nekik mi az álláspontjuk ebben az ügyben!

No és akkor mi is nekem ezzel a gondom amit már egyszer le is írtam itt a weblapunkon:

A kút:

• teteje mindenképpen zárt!!! Igen, zárt a teteje, felülről nem mehet bele szennyeződés, nem élhet benne sok meztelencsiga-, és nem meztelen sem, mert ez nem nekik készült nudista társasház, nudista strand, hanem kút!
  A meztelencsigáktól a kertben nem győztök megszabadulni, undorral dobáljátok ki őket, a kutatokban pedig szívesen látott vendégek..!?
  Nyáron sok esetben az kezeteket, arcotokat mossátok kútvízzel, öntözitek a veteményest, a gyümölcsöst.  Mivel a víz a kútból jön és ott nem látjátok a meztelencsigákat nap mint nap akkor már nem számít, hogy  “csigalét” és ezzel együtt parazitákat kentek az arcotokra, hogy “csigalével, és parazitákkal öntözött” termést tesztek az étkezőasztalra..!?
  Amennyiben ragaszkodtok a csigaléhez, és a csigák által terjesztett cuki kis parazitákhoz, akkor ahhoz nem kell drága pénzért kutat fúratni, kapkodjátok össze a csiguszokat kesztyű nélkül, tegyétek egy edénybe, áztassátok őket egy darabig, de figyeljetek arra, hogy pár döglött legyen azért köztük, majd felhasználásra készen kenhetitek magatokra a csigalevet,  moshatjátok a parazitás csigalével a zöldséget, gyümölcsöt  fogyasztás előtt, így biztos a  fertőzés.
  Ugye ez egy kicsit undi, és elgondolkodtató..!!!???
  Ezek a dögök nem a kútba való élőlények, próbáljatok meg tenni valamit a saját egészségetekért, valamint a felszín alatti vizek minőségének megóvásáért. Amennyiben a csigákat összeszeditek akkor lehetőleg gumikesztyűben tegyétek…!
• Csigák által terjesztett az embert is érintő megbetegedésekről  itt olvashattok.
• Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása a vérmétely fertőzésről ami embert is érint!
• Zállatorvos által készített  film, amit érdemes megnézni.
• Szívférgességről “Zállatorvos” módra itt tekinthető meg.
• És akkor a csigák által terjesztett parazitológiai megbetegedésekről mint például a tüdőférgesség, szívférgesség (állatoknál)  itt olvashattok.
• Csiga csapdázásáról itt, és itt olvashattok. Youtube videot itt, és itt nézhetitek meg

Kútakna:

• értelmezésemben, és a hatályos MSZ 22116:2002 szabvány szerint is gépészeti aknában van befejezve egy kút. Ezen akna hivatott megvédeni az időjárási körülményektől a kutat, és az aknába telepített kútgépészeti szerelvényeket. Természetesen az akna mélysége (alja) minden esetben a fagyhatár alatt van, és belső mérete legalább 1,0 méter x 0,8 méter. Mondjuk ekkora méretű aknában nem lehet kényelmesen elférni, tűzoltásnak jó, de inkább az 1,0 x 1,0 méter belméretű, és 1,2 méter mély aknákat részesítjük előnyben. Természetesen a gépészeti akna teteje zárt, az alja pedig NINCS lebetonozva!!!!
• Fontos az, hogy az akna teteje egy kicsit fentebb legyen szintezve mint a környező terület, hogy a felszínen összegyűlt csurgalékvíz ne a kútgépészeti aknába gyüjlön össze..! Nem tesz jót a csurgalékvíz az elektromos szerelvényeknek. Felülről, oldalról vízzárt akna a megfelelő.

felülről valahogyan így néz ki egy kútgépészeti akna:

Nem jól (szabálytalanul) kivitelezett kútgépészeti akna:

• A kútgépészeti akna belseje rendezett, és tiszta! Igen, nem élnek-, és mászkálnak benne csigák, és mindenféle undorító csúszómászók-, bogarak, nem áll az alján a falevél, és egyéb mindenféle maradvány. Az elektromos kötések vízzártak, rögzítettek. A vízgépészeti szerelvények ivóvízre minősített anyagokból készülnek, toldások csöpögés mentesek,  a csövek, és egyéb szerelvények rögzítettek.

És akkor a kútkamerás vizsgálaton látottakat megosztom Veletek:

Egyre nagyobb az igény az ásott kút tisztítására, és ismételt használatba vételére, valamint a régi ásott (gyűrűs-, téglával kirakott) kút fennmaradási engedélyezésére.

Az év vége felé többen megkerestek, hogy az ásott / gyűrűs kútra szeretnének fennmaradási engedélyt kérni, valamint szeretnék ismét használatba venni az ásott kútjukat.

A fennmaradási engedély feltétele, a kút szerkezetének épsége, valamint az, hogy a kútnak tisztának kell lennie, abban semmi szennyeződés nem lehet!
Tisztítás után a kutat le kell fedni úgy, hogy abba semmi idegen anyag (falevél, állat, egyéb szennyeződés) ne kerülhessen, mivel ezen beesett dolgok a felszín alatti vízkészlet szennyeződését okozzák.

1913-ban épült gyűrűs kút oldalába vájt üreg amibe a háború idején a családi vagyon volt elrejtve. Az unoka most szembesült a kút állapotával..!

Kút fennmaradási engedélyeztetéséről itt olvashat!

A tapasztalat az, hogy az ásott kutakba az évtizedek alatt sok dolog bele kerül általában véletlenül, de van olyan is, hogy nem véletlenül!
A vezetékes ivóvíz megjelenésekor sokan elhanyagolták a kútjaikat, a “kútház-, és részei”, a fedlap sok esetben elkorhadt, majd a rajta tárol muskátlival, és a rajta napozó macskával együtt a  kút alján végezte.
Most a cica a kút alján békésen “alszik” , de láttam már békésen “alvó” patkányt is!

Alvó (döglött) patkány az ásott kút alján. – fertőzésveszélyes!

Ezen belehulló anyagok szerves anyagok, ami a kút alján az idő folyamán rothadásnak indultak, és fertőzésveszélyesek – nem gusztusos!

Több kutat  kamerával már vizsgáltam, de eddig talán három kútban nem találtam idegen anyagot, oda nem való szennyeződést! -ez elég kevés!

Használatbevétel előtt érdemes megnézni a kút szerkezetét, a kút alját kútkamerával, majd ezt követően a kútba nem való dolgokat el kell távolítani a kútból, majd a kút fertőtlenítéséről gondoskodni kell! Ezt meg lehet tenni megfelelő mennyiségű klórmésszel, vagy egyéb kútfertőtlenítésre használható anyaggal. – javasolt szakemberre bízni a dolgot!

Ásott kút alja, kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kút alján a vasmacskára kötött pet palack amivel próbáltak talpmélységet mérni, és vízmintát venni. – természetesen beszakadt a vasmacska..! Kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kútban a virágcserép alja a muskátli alól. Kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kút, kútkamerás felvétel. Valami nem oda illő dolog a kútban. Kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kút alja. Kútkamerás felvételen látszik a beesett elkorhadt fa fedlap darabja. Tomikút Kft.

Ásott kút aljáról kitermelt szemét. Tomikút Kft.

A kút tisztításakor nagy teljesítményű majd 40 méter emelőmagasságú(!) speciális szivattyúval a vizet eltávolítjuk.

Ásott kút tisztítása. Speciális, nagy emelőmagasságú  szivattyú leengedése az ásott kútba. Tomikút Kft.

Ezt követően egy erre képzett kolléga “Specialista” lemegy a kút aljára, és összeszedi a kút alján lévő szennyeződéseket.

Kút tisztítása, a “Specialista” ereszkedik le a kútba. Tomikút Kft.

Amennyiben lehetőség van rá akkor a kút alján az alsó kútgyűrűig kiszedi a homokot/iszapot.
Ezután megfelelő vastagságú szűrőkavicsot terítünk a kút aljára, és ha kell akkor fenékkövet teszünk a kavicsra.  – ez általában homokos talajnál kell csak!  Agyagba ültetett kútgyűrű esetén a kút alulról nem kap vizet, így oda nem szükséges még a szűrőkavics sem!

A speciális nagy teljesítményű szivattyút saját áramfejlesztőről üzemeltetjük, mivel a 380 Volt, 3×16 Amper nem elég a szivattyú indítására.

Ásott kút tisztítása. Áramfejlesztő szolgáltatja a szivattyú működéséhez a megfelelő áramerősséget. Tomikút Kft.

Ásott kút tisztítását stabilan 30-34 méter mélységig vállaljuk a kút állapotának függvényében!

Ásott kút tisztításához rendelkezünk képzett szakemberekkel-, szaktudással- és szükséges felszerelésekkel! 

A kút tisztításának az ára függ a kút mélységétől-, állapotától, és szennyezettség mértékétől.
Amennyiben döglött állat van a kútban abban az esetben az eszközök -, ruházat fertőtlenítése is felszámolásra kerül!

Esetlegesen ha a kútgyűrűk elmozdultak egymástól abban az esetben vállaljuk a kútgyűrűk vasalattal való összefogatását, illetve kútgyűrűkből hiányzó darabok helyreállítását, a kútgyűrűk oldalán lévő lyukak zsaluzását-, és betonnal való kitöltését.

Ásott -, gyűrűs-, téglával kirakott kút tisztítására csak a kamerás kútvizsgálat után tudjuk a vállalási árat megmondani. – “számháborúba” nem kívánunk belemenni, ha a legolcsóbbat keresi, akkor nem mi vagyunk az a cég akit keres!

Ásott kút tisztításán kívül vállalunk még nagy esőzés-, árvíz utáni beázásoknál vízszivattyúzást-, munkagödrök víztelenítését-, esetleges föld alatti üregek barlangok vízszint csökkentését 30-33 méter mélységig/nyomómagasságig! Land Rover Defender terepjáróval-, és 380 Volt 3×20 Amper “teljesítményű” áramfejlesztővel rendelkezünk a szivattyú áramellátásához.

Lehetőség van esetlegesen nagyobb emelőmagasság elérésére is! 

Kutak fennmaradási engedélye 2018 GY.I.K. egy kicsit talán másképpen, egy kicsit talán érthetőbben megfogalmazva!

Mielőtt telefonálna kérem olvasson, lehet megtalálja a kérdésére a választ!

• 2018, vagy 2020 december 31 !? Jelenleg 2018 december 31! Majd ha a T.Ház november végén megszavazza (Pdf. 5. oldal, 19.sor)   2/3-os többséggel a Vgtv. módosító javaslatát, majd Áder Úr aláírja, és megjelenik a Magyar Közlönyben, majd akkor változik…, addig a jelenlegi hatályos jogszabály szerint 2018 december 31. (aktualizálva: 2018.11.10.)
  Addig papolhat bárki bármit a médiában, a firkászok írhatnak bárhol bármit smafu az egész! 
• Milyen kútra kell engedélyt kérnem!? Minden kút engedélyköteles! Igen 120 +-os  Nagymuti nem használt 193 éves ásott kútja is..! 1992 óta az engedéllyel nem rendelkező-, vagy a tervtől eltérően megvalósult kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.  Régi “alanyi jogon” fúrt/ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni/kiadni! Lásd 2017 januári BM. tájékoztató.

• Kezemben van a kutunk létesítési-, és az üzemeltetési engedélye, van-e valami tennivalónk!?  NINCS, dőljön hátra, és mosolyogjon azokon az embereken akik most meg vannak tekeredve az illegális kútjuk papírozása miatt !
• Csak a vízjogi létesítési engedély van a kezemben, az üzemeltetési/használatbavételi engedély nincs meg, nem készült el! Ezen esetben pótolni kell ezen engedélyek beszerzését az engedélyező hatóságtól, ha nincs meg abban az esetben fennmaradási engedélyt kell kérni a kútra!
• A Polgármesteri Hivatal honlapjáról letöltöttem a nyomtatványt, csak alá kellene írni! Örülök neki, hogy a nyomtatványt megtalálta-, és kinyomtatta, de  remélem kevés tinta van rajta, így jó lesz begyújtáshoz! Sok esetben a nyomtatványoknak semmi köz nincs a hatályos jogszabályi melléklethez!
  Segítő szándékát értékeljük de, saját nyomtatvánnyal dolgozunk ami megfelel a hatályos jogszabályi mellékletnek, és ettől nem lesz drágább az engedély ügyintézése!
• Megkapom- e a fennmaradási engedélyt ha kérem!? Egyáltalán nem biztos.
• Mitől függ, hogy kapok fennmaradási engedélyt, vagy nem!? A kutak kivitelezését -, és a műszaki tartamát a hatályos jogszabályokhoz-, szabványhoz igazodva tervdokumentáció írja elő. Amennyiben tervdokumentáció nélkül „csak úgy hasra ütésre” nem megfelelő műszaki tartalommal készült el a kút abban az esetben a kút nem biztos, hogy engedélyezhető!
  Amennyiben a kút nem teljesíti az előírt műszaki követelményeket abban az esetben nem fognak a kútra fennmaradási engedélyt kiadni!
• Azt mondták a hivatalban, hogy keressek egy kútfúrót aki lefényképezi a kutat, aláríja a papírt, nyaljam fel a papírosra illetékbélyeget-, majd adjam le a hivatalban, és kész!  

Na, ez így ebben a formában nem igaz!

Keresni kell egy jogosultsággal rendelkező kútfúró céget. A kútfúró cég elmondja, hogy milyen feltételekkel- , mikorra vállalja a kút vizsgálatát-, és a dokumentumok elkészítését. – dömping van!

Kevesebb legális kútfúró cég van mint illegális  kút tulajdonos, ezért várni kell egy kicsit, nyugi! -és nem most kellett volna felébredni 2016 júniusa óta!!!! Esetlegesen anno engedéllyel kellett volna fúratni a kutat, és akkor most nem lenne Önnek semmi ügyintézni valója!
A kutat szerkezetileg meg kell vizsgálni leginkább kútkamerával, méréseket kell végezni és fel kell jegyezni az adatokat.
A kútról-, és a környékéről fényképet kell készíteni, kútkamerás felvételből is kell betenni az anyagba fényképeket a kút belsejéről.

Ezt követően elkészül a komplett dokumentáció a kútról (nem csak a hivatal által adott egyoldalas papíros!!!), és hozzá csatolják a többi jogszabályban meghatározott mellékletet. Ilyen melléklet pl. az illetéket, a kút vizsgálatához tartozó jogosultság igazolása, tulajdoni lap, fénykép,  kútkamerás vizsgálat anyaga (részleteket a kamerás felvételből) stb.., majd E-papíron beadásra kerül a dokumentum a hivatal/hatóság felé.
Ezt követően minden kutat egyedileg bírálnak el, és küldik a határozatot!  Lásd pl. 2017 január BM. által kiadott tájékoztató.

És igen, ezen kútvizsgálat-, és a dokumentáció elkészítése pénzbe kerül!

Lehet ezzel akár nem egyetérteni, de a cégek nem „Non-profit” cégek, és a cégbejegyzésben nem is a „Jézus Szíve Kft.”  néven vannak bejegyezve! – de nem csak azért mert anno ez a név már foglalt volt!.

Ha hiszik, ha nem de annak, hogy foglalkoznak az Önök engedély nélküli kútjának legalizálásával ennek van egy rezsi díja is!  És mivel a cégek profitorientáltak ezért a rezsi díjuk fölött fogják a szolgáltatásukat értékesíteni. – tudom hihetetlen, de ez van! Fel kell fogni úgy, hogy egy kis vízszámla jött a sok éves “ingyenes” locsolás után…!

A cégek szakemberei megpróbálnak Önnek segíteni, ha már Önöknek engedély nélküli
kútjuk van, és nem a hivatalosan működő cégekhez hozták anno a pénzecskéjüket amikor a kutat fúratták, hanem a kóklerek zsebét tömték számla nélkül „okosban”..!

Most eljött az idő, hogy meglátogassanak egy hivatalosan működő kútfúró céget, megismerkedjenek velük és megkérjék Őket, hogy legyenek szívesek a kút legalizálásában segíteni..! – eddig próbáltak „okosban jól járni”, most kérni kell, és nem lehet kikerülni a hivatalosan működő cégeket!

Lehet sokaknak nem teszik a dolog, de ez van!

(Kivétel azok akiknek a kútja abban az időben készült amikor „alanyi jogon” járt a kút, mert pl. nem volt víz az utcában, és csak így kaphattak anno lakhatási engedélyt, vagy kúttal együtt vették az ingatlant! Nem nekik szólt az előző bekezdés!!! Sajnos nem lehet úgy jogszabályt írni, hogy ne legyen egy vékony réteg akinek ne fájjon egy szabályozás, sajnos ezen szabályozásban ők a vesztesek! )

Lehet szidni a rendszert- , és pont mindenkit, de erre szerintem a kútfúró cégek egyáltalán nem kíváncsiak, – így  személy szerint én sem!!!!

A cégeket az érdekli most, hogy mielőbb tudják rendezni a soraikat ebben a kialakult káoszos helyzetben!

Nem annyira vidám ez a helyzet a cégek oldaláról sem, szinte lehetetlen dolgozni a sok-,  és sokszor értelmetlen telefon miatt.
Olvasni kellene előbb, és ha maradt nyitott kérdés akkor kellene csak telefonálni, és azt is csak röviden….!!!

Nem, nem érdemes zarándoklatot-, és karavánt sem indítani az első hivatalos kútfúró cég telephelye-, kútfúró lakása felé, hogy majd ott és rögtön aláírják a papírt, nyalom a bélyeget,  megyek a hivatalba, és kész, mert ez nem így működik…!
Mind a cég, mind pedig a tulajdonos a papírkáját büntetőjogi felelőssége mellett írja alá a kötelező szeánsz (kútvizsgálat) után…!

• Ki lesz az engedélyező hatóság!?  Vagy a helyi jegyző, vagy az illetékes Vízügyi Hatóság.
• Ez mitől függ!? Katt a linkre és olvasás, mielőtt telcsitért nyúlna: http://www.tomikut.hu/2016/01/kutfurasi-kisokos/

És a kút talpmélysége is erőteljesen befolyásolja az illetékes hatóság „kiválasztását”!
20 méter alatti talpmélységű fúrt kutakat minden esetben be kell küldeni a Vízügyi Hatósághoz, ott döntenek a kutak sorsáról! Ha bent marad az ügy a Hatóságnál, akkor lehet készülni anyagilag….! – drága lesz!

Ja az, hogy a Vízügyi Hatóságról nem szóltak a hírek, arról mi kútfúró cégek nem tehetünk, kicsit meg vannak vezetve a média által...!

• Mit jelent az, hogy „hidrogeológiai A, B védőövezet és ez mivel jár ? Azt, hogy olyan jó helyen lakik mint pl. Szentendrei – sziget, de mondhatnám ami nem annyira jó hely de érintett pl. Csepel -sziget egy része, stb., de ezen kívül azt is, hogy drágább lesz a fennmaradási engedély megszerzése! Hidrogeológiai védőövezetben a Vízügyi Hatóság engedélyez. A dokumentum elkészítéséhez magas jogosultság kell, aki tanult az pedig „drágán” dolgozik, meg kell fizetni a tudását/ munkáját!
• Honnan tudhatom meg, hogy ebben a hidrogeológiai valamiben érintett vagyok-e!?
  Megnyugtatom Ön nem lehet érintett csak az ingatlan amit birtokol..! Állítólag a tul. lapra fel van jegyezve ez az állapot  (de sokszor nincs!). Akkor a helyi ügyintéző-, jegyző, ha nem  akkor az illetékes Vízügyi Hatóság tud ebben felvilágosítást adni!  Érdemes mindenek előtt tisztázni a dolgot, nehogy anyagilag nagy pofára esés legyen belőle…!
• Érezhetem azt, hogy nem egységes az ügyintézés országosan!? Érezheti, “Magyarban vagyunk”..! Szabályozás egységes, mindenki egy jogszabályt olvas, de máshogy értelmezi és mindenki a saját útját járja a kiadott BM tájékoztató tudatában is! – és a víz is arra folyik amerre könnyebb..!
• Mi van abban az esetben ha teli lett a hócsukám az egésszel, inkább megszüntetném az illegális kutamat!
  A kút megszüntetése tervdokumentáció-, és engedélyköteles tevékenység. Ráadásul nem sokkal olcsóbb a kút legalizálásánál, ami azért elgondolkodtató ugye….!? Ásott/gyűrűs kútnál nagyságrendekkel drágább..! Működő kutat nem szabad megszüntetni, áldozni kell rá..!  Kiderül a kút illegális eltömedékelése abban az esetben azért is megbüntetik! Puff neki, adtunk a pofonnak egy s.art!
• Mi van akkor, ha tojok az egészre, és nem legalizálom az illegális kutamat!? Egy darabig semmi nincs, ill. nem lesz, de biztosra veheti, hogy a jogalkotó szankcionálni és díjazni fogja azt, hogy az elmúlt 2,5 (4) év idő alatt nem élt a lehetőséggel, hogy büntetés nélkül ( moratórium ideje alatt ) előbújjon (coming out) és legális kúthasználó legyen!
  Biztosra veheti, hogy a kiszabott vízügyi bírságot adóként behajtják, és kötelezik a kút legalizálására…! Lefordítom magyarosra, ha  nem fizet akkor ráterhelik az ingatlanra, és egy idő után ugrik az is..!  – biztosan megéri!?
• Maradt még megválaszolatlan kérdés a fejemben! Próbáljon meg olvasni / tájékozódni a weblapunkon! Elég sok információ elérhető így pl. az aktuális jogszabályok is! Elérhető pl. a 2017 januárjában a BM. által kiadott tájékoztató is, ami sok dolgot szájbarágósan taglal, érdemes elolvasni!

Amennyiben ezek után lenne kérdése, vagy megemészthetetlen dolog abban az esetben telefonáljon, megpróbálom megválaszolni a kérdését, illetve segítek megemészteni a megemészthetetlennek tűnő dolgokat..!  „Nem tudtam, hogy lehetetlen ezért párszor már megcsináltam  !”

Itt a tavasz, lassan közeleg a locsolási szezon. Érdemes elgondolkodni a fúrt kutunk beüzemelésén az előző évek tapasztalatai alapján.Lassan már ténylegesen elmúlik a tél, a busók február végén elkergették a telet, a kertek tulajdonosainak pedig ideje lassan a kert ápolásába belekezdeni. Ekkor kerül elő ismét a fúrt kút. Amennyiben szabályosan kivitelezett kútja van, abban az esetben sok dolga nincs, a téli leeresztő csapot át kell állítani üzemi állásba, az elektromos rendszer ellenőrzése után be kell üzemelni a szivattyút és lehet locsolni.

A gondok akkor kezdődnek, ha a kút-, kútakna-, és a kútgépészet kivitelezése valahol nem megfelelően történt. Ennek egyik oka a szakember hiánya-, trehány munkája, ill. a megrendelői oldalon is lehetnek hiányosságok.

Kezdjük kívülről befelé:

Kútakna:

• értelmezésemben, és a hatályos MSZ 22116:2002 szabvány szerint is gépészeti aknában van befejezve egy kút. Ezen akna hivatott megvédeni az időjárási körülményektől a kutat, és az aknába telepített kútgépészeti szerelvényeket. Természetesen az akna mélysége (alja) minden esetben a fagyhatár alatt van, és belső mérete legalább 1,0 méter x 0,8 méter. Mondjuk ekkora méretű aknában nem lehet kényelmesen elférni, tűzoltásnak jó, de inkább az 1,0 x 1,0 méter belméretű, és 1,2 méter mély aknákat részesítjük előnyben. Természetesen a gépészeti akna teteje zárt, az alja pedig NINCS lebetonozva!!!!
• Fontos az, hogy az akna teteje egy kicsit fentebb legyen szintezve mint a környező terület, hogy a felszínen összegyűlt csurgalékvíz ne a kútgépészeti aknába gyüjlön össze..! Nem tesz jót a csurgalékvíz az elektromos szerelvényeknek. Felülről, oldalról vízzárt akna a megfelelő.

felülről valahogyan így néz ki egy kútgépészeti akna:

Kútgépészeti akna

Nem jól (szabálytalanul) kivitelezett kútgépészeti akna:

Fagyhatár fölé szakszerűtlenül telepített kútgépészet! Kút fennmaradási engedély. Tomikút Kft.

• A kútgépészeti akna belseje rendezett, és tiszta! Igen, nem élnek-, és mászkálnak benne csigák, és mindenféle undorító csúszómászók-, bogarak, nem áll az alján a falevél, és egyéb mindenféle maradvány. Az elektromos kötések vízzártak, rögzítettek. A vízgépészeti szerelvények ivóvízre minősített anyagokból készülnek, toldások csöpögés mentesek,  a csövek, és egyéb szerelvények rögzítettek.

Kútgépészeti akna belseje a zárt kútfejjel, még az elektromos bekötés előtti állapotban. Tomikút Kft.

Szabálytalanul üzemeltetett kút, nyitott kútszáj, szabálytalan elektromos kötések.

A kút:

• teteje mindenképpen zárt!!! Igen, zárt a teteje, felülről nem mehet bele szennyeződés, nem élhet benne sok meztelencsiga-, és nem meztelen sem, mert ez nem nekik készült nudista társasház-, fürdő, hanem kút! A meztelencsigáktól a kertben nem győznek megszabadulni, undorral dobálják ki őket, a kútjukban pedig szívesen látott vendégek..!? Nyáron sok esetben az kezüket, arcukat mossák kútvízzel, öntözik a veteményest, a gyümölcsöst.  Mivel a víz a kútból jön és ott nem látják a meztelencsigákat nap mint nap akkor már nem számít, hogy  “csigalét” és ezzel együtt parazitákat kennek az arcunkra, hogy “csigalével, és parazitákkal öntözött” termést tesznek az étkezőasztalra..!? Amennyiben ragaszkodnak a csigaléhez, és a csigák által terjesztett cuki kis parazitákhoz, akkor ahhoz nem kell drága pénzért kutat fúratni, kapkodják össze a csiguszokat kesztyű nélkül, tegyék egy edénybe, áztassák őket egy darabig, de figyeljenek arra, hogy pár döglött legyen azért köztük, majd felhasználásra készen kenhetik magunkra a csigalevet,  moshatják csigalével a zöldséget, gyümölcsöt  fogyasztás előtt, így biztos a parazitás fertőzés. Ugye ez egy kicsit undi, és elgondolkodtató..!!!???  Ezek a dögök nem a kútba való élőlények, próbáljanak meg tenni valamit a saját egészségünkért, valamint a felszín alatti vizek minőségének megóvásáért. Amennyiben a csigákat összeszedik akkor lehetőleg gumikesztyűben tegyék…!
• Csigák által terjesztett az embert is érintő megbetegedésekről  itt olvashat.
• Zállatorvos által készített  film, amit érdemes megnézni.
• És akkor a csigák által terjesztett parazitológiai megbetegedésekről mint például a tüdőférgesség, szívférgesség (állatoknál)  itt olvashat.
• Csiga csapdázásáról itt, és itt olvashat. Youtube videot itt, és itt nézhet meg

Szivattyú beüzemelése:

• Amennyiben csőbúvár szivattyú van szabályosan beépítve a kútba, abban az esetben ellenőrizzék a elektromos vezeték sérülésmentességét, az elektromos kötések épségét, a dugvillák állapotát, és a páramentességét. Amennyiben párakicsapódást látnak, és azt nem tudják saját magunk elhárítani abban az esetben kérjék szakember segítségét. Csak szabályosan szerelt elektromos rendszert szabad a hálózatra csatlakoztatni. Természetesen ellenőrizni kell az áramlás/nyomáskapcsoló elektromos kötéseit, és a működését is. Érdemes ellenőrizni, a szivattyút biztosító kötél épségét. Javasolt a rozsdamentes drótkötél beépítése. A szivattyút minden esetben a megfelelő mélységre kell beépíteni, mely az üzemeltetési engedélyben szerepel. A szivattyút soha nem szabad leengedni a szivattyút a kút aljára, ill. még annak közelébe sem!!!
• Hidroforos rendszer esetén ellenőrizni kell a tartály-, és a csövek állapotát, a tartályban lévő levegő nyomását. Amennyiben a rendszer nagyon hamar kapcsol, nem áll le a szivattyú akkor érdemes a vízvezetéket(fagykár)-, illetve a tartály belsejében lévő membrán épségét ellenőrizni.
• Felszíni felszívó szivattyú esetén az elektromos rendszer ellenőrzése, és az esetleges karbantartások után a téli elzárót át kell állítani üzemi állásba, a szivattyút fel kell tölteni vízzel, és kezdődhet a locsolás.

Amennyiben valami üzemzavart észlelnek abban az esetben próbálják behatárolni az okát, és a hibát megszüntetni.  Esetlegesen kérjék szakember segítségét.

Amennyiben a kút engedély nélkül készült el, abban az esetben 2018 december 31-ig van lehetőségük hatósági bírság nélkül fennmaradási engedélyt kérni a kútra. Bővebben itt olvashat a fennmaradási engedélyről,és a fennmaradási engedély kiadásának feltételeiről.

Jó locsolást!

Tomikút Kft. csapata!

Megkeresték cégünket, hogy anno kértek tőlünk kútfúrási ajánlatot, de inkább a kicsit olcsóbb, 10 év garanciával-, homokmentes vízzel hirdető, illegális kivitelező mellett döntöttek! Se számla, se engedély, csak a kifizetett pénz, ill. pénztelenség,  és rossz kút maradt emlékül…! Több éve megkeresték cégünket egy csepeli fúrás miatt, megjegyzem, hogy a kb. negyedik szomszédban van engedéllyel-, stabil vízhozammal üzemelő kutunk. A “szomszédban” lévő referenciát elfogadták, de bíztak abban, ha az “egy kicsit olcsóbb” illegális kivitelezőt választják számla-, és engedély nélkül akkor jobban járnak! Az illegális kivitelező 10 év garanciával hirdet a mai napig, homokmentes vízzel, csak már a volt ügyfelei nem tudják elérni..! – de kicsit olcsóbb volt!

A kút szerkezete nem lett megfelelően kialakítva, kezdődik ott, hogy sárga színű KG-PVC cső (szarsurrantócső) az alkalmazott “kútbéléscső”. A kút felső részét nem alakították ki megfelelően, szinte nyitva volt az üzemelés ideje alatt. Ezen időszak alatt szennyeződött a felszín alatti vízréteg, mely jól látható a kútkamerás felvételeken! A vízfelületen, és a szarsurrantó csövön végig rohad/rothad a behullott szerves anyag. Ez az igazi élőhely a megbetegedést okozó vírusoknak, bacilusoknak, gombáknak.

Szakszerűtlenül kivitelezett “kút” béléscsöve, rohad a behullott szerves anyag.

Szakszerűtlenül kivitelezett “kút” béléscsöve, rohad a behullott szerves anyag.

Szakszerűtlenül kivitelezett “kút” béléscsöve, rohad a behullott szerves anyag.

A kút “átadásakor” nem lettek elmondva az üzemeltetés feltételei, sőt azt mondták, hogy a jó rezgőmembrános szivattyúval kell egy darabig üzemeltetni, mert akkor gyorsabban letisztul a víz, persze ami soha nem következett be.
A kút homokol(t) folyamatosan.
Ennek például az is az oka, hogy a kivitelezésnél (“kút” fúrásánál)  nem használtak vas védőcsövet/köpenycsövet, így a kút talpát sem tudták lezárni szakszerűen. A kút talpa homokkal van feltöltődve.
Megjegyzem, hogy az alkalmazott anyagok nem felelnek meg sem az MSZ. 22116:2002 szabványnak, sem pedig a hatályos jogi-, és egyéb szabályzóknak sem! -és az elkészítés idejében sem feleltek meg!
A kútkamerás felvételen látszik az is, hogy a kút szűrőzése nem megfelelő. Részben azért mert a rések függőlegesek, részben pedig azért, mert sarokcsiszolóval vágtak rá réseket az “ahogy esik úgy puffan” alapon.  Függőleges réselés a cső un. “gyűrűmerevségét” csökkenti, szinte megszünteti!

Kút szakszerűtlen szűrőzése, és a homokkal feltöltődött kút talpa. A behullott szerves anyag rohad a béléscsövön.

Kútvizsgálatról készült kamerás felvételen jól látszik a “kút” összes hibája.
Kútvizsgálatról készült videó ha nem indulna el akkor itt tekinthető meg.

Megjegyezhetem, hogy ismét láttam egy silány minőségű kút szerkezetét, és a tulajdonos arcát amikor meglátta a “kút” belsejét. Nem volt őszinte a mosoly az arcán!

Megbeszéltük, hogy a kutat fertőtleníteni kell, majd tisztító szivattyúzni, és a megoldást egy új, szakszerűen kiépített új kút jelenti. Az új kút fúrásával egyben pedig a régi “kút” tömedékelése is pont esedékes feladat lesz.

Általában az alacsony ár egyenlő a silány minőséggel, a megrendelő öröme pedig sokszor csak addig tart ameddig a “mesterek” kimennek a kapun..!
Mesterek öröme pedig a kapun kívül kezdődik, munka/taknyolás letudva, telefonszám letilt, “…pénz a zsebbe, lófa.z a s.ggbe Kedves Megrendelő!” , mert soha többet nem találkozunk!
És ez elgondolkodtató ugye!

Amennyiben Ön az illegális-, sokszor nem is olcsó kivitelezőt választja, az engedély nélküli kútfúrásra abban az esetben Ön is járhat így..! Ne bízzon abban, hogy “… velem csak nem történik meg!” – de igen, nagy rá az esélye”

Cégünket egyre többen keresik meg, hogy elromlott a kútjuk, nem tudják kivenni a szivattyút, vagy valami egyéb más meghibásodást észleltek.Amikor az érdeklődők megküldik a fényképet a kutakról, illetve kimegyünk azt látjuk és tapasztaljuk, hogy sok kút a kertépítészek által kedvelt az öntözőrendszerhez használt un. “szelepaknába” kerül, ettől remélik azt a tulajdonosok, hogy minden káros behatástól megvédi majd a kutat, a gépészeti szerelvényeket, és a felszín alatti vízkészletet.

Ezen “szelepakna” nem egy csodaszer, de egyre elterjedtebb a végfelhasználók, és a kertépítészek között kútgépészeti aknaként!

Ezen aknákat nem erre a célra találták ki! Persze tudom, hogy olcsó, és zöld a teteje, és a fűben nem nagyon lehet észre venni, de ezen előnyökön kívül a kút védelmére nem nagyon megfelelő, mert:

• Nem fagymentes, téliesítéskor illik kivenni belőle az áramláskapcsolót, és ezen évente két megbontás a KPE csatlakozó-, és a KPE cső elhasználódásához vezet rövid idő alatt. KPE csatlakozókat nem arra találták ki, hogy évente kétszer szerelgessék, hanem arra, hogy egyszer összerakják, és pont. .
• Nagyon pici a hely a gépészeti szerelvényeknek, elég rossz ezen aknákban szerelgetni.
• KPE cső nehézkes bontogatására megoldást jelent a Perollo gyári Easypress csatlakozója
• Amennyiben az áramláskapcsoló fix elektromos bekötéssel van telepítve, akkor a szelepaknában még azt is kötögetni elég nagy nyűg.
• Amennyiben az elektromos betápot (dugalj – dugvilla) “vízmentes/cseppmentes gumi” csatlakozókkal oldják meg az sem csodaszer, szinte évenként lehet cserélni a mostoha körülmények miatt, és azt sem illik vizesen taperolni…! .Ezen csatlakozókat nem arra találták ki, hogy a vízben ússzanak…!
• Esőzések alkalmával ezen aknák elég hamar beáznak, illetve nagyobb esőzések alkalmával elönti őket a víz! Ezt nem veszik észre, mert szakadó esőben nem fogják nyitogatni a szelepakna tetejét…! A kivehető elektromos szerelvények (áramláskapcsoló, gumi elektromos dugalj, dugvilla, stb.)  általában nem IP 67-es védettségűek (vízállók), így általában előbb mint utóbb elektromos meghibásodás következik be a beázás miatt.
• Sokan a klasszikus szivattyúkat telepítik ilyen aknába. Nagyobb esőzésnél rögtön a szivattyú motorja is beázik…!
• A kút felülről általában nem kerül lezárásra, így sok esetben a kutat is elönti a felszínről befolyó víz, és vele együtt a sár is. És innentől kezdve szép az élet, mert ha a sár/homok vagy ki tudja mi ellepi a szivattyút akkor nagy a gond! A szivattyút nem biztos, hogy ki lehet venni, és akkor van az, hogy új kút, és minden megmaradt gépészeti rész áttelepít egy új kútgépészeti aknába! – némi “kis” kellemetlenséggel jár, és ez nem olcsó!

  Kút-, és a gépészete öntözőrendszeres szelepaknába telepítve! No komment!

Azt be kell látni, hogy ezen a kertépítészetben használt szelepaknák nem kútgépészeti aknának készülnek. Az öntözőrendszeres szerelvények vízállóak, azon felhasználásra műszakilag megfelelő, de a kútfúrásban nem jó, nem ajánlott.
Ez a típusú akna a “valamire jó lesz” kategória. Talán rövid időre ideiglenes kútgépészeti aknának jó lehet – ameddig előkerül a kőműves, vagy megérkezik a gyors anyagi felemelkedés- , de hosszú távra nem javasolt az alkalmazása!

Tudom a pénz és/vagy a lustaság nagy úr, mert nem szeretnénk egy vagyont költeni a beton kútgépészeti aknára, és/vagy nem szeretnénk fél napot ásni, utána zsaluzni-, betonozni, a földet elhordani konténerben, inkább kidobunk három lapát földet, betapossuk a szelepaknát a földbe, és a feladat kipipálva  “fél óra” alatt, ami nem igaz, mert több órás mutatvány a szelepakna telepítése! – az első nagyobb esőig, és majd innen jön az igazi vesszőfutás. – jobb esetben a gépészet javítása, rosszabb esetben pedig a teljes gépészet cseréje..!
Megfontoltan olyan helyen ahol jó a vízelvezetés telepítünk mi is szelepaknába gépészetet, de Pedrollo Easypress gyári vízcsatlakozóval, mely egyszerűen bontható, így nem okoz gondot a téli-nyári üzem átállítása. Easypress gyári vízcsatlakozás szerelése egyszerű, nem kell a KPE idomokat bontani. Pedrollo EasySmall nyomáskapcsoló csak az egyik (külső menetes!) oldalon csatlakoztatható ezen idommal!!!

Öntözős szelepakna Pedrollo Easypress gyári vízcsatlakozással. Tomikút.

Amennyiben a szelepaknára esik a választás akkor csak a szerencse mentheti meg Önöket a későbbi bosszúságtól, és a további anyagi kiadástól a kúttal kapcsolatban. Ne bízzanak abban, hogy “… velem ez nem történhet meg…!” , mert igen előbb utóbb a mostani szélsőséges időjárás, a hirtelen nagy esőzések miatt egyszer Ön is sorra kerül…! – ne legyen így, de ha véletlenül bekövetkezik akkor ne csodálkozzon!

Úgy gondolom, hogy legalább így kellene kinéznie egy “alap” kútgépészeti aknának belülről:

Kútgépészeti akna minimális szerelvényekkel. Tomikút Kft.

És szabvány szerinti kútfejjel ami ténylegesen biztosítja a kút védelmét azzal pedig így:

Kútgépészeti akna, a kútfej szabvány szerinti lezárása, és gépészeti szerelvényei. Tomikút Kft.

Amennyiben a kút felülről nem kerül lezárásra akkor valószínűleg az Ön kútja is hasonlóan néz ki belülről amire ne legyen büszke:

Jó locsolást kíván a:

Tomikút Kft. csapata!

Cégünket egyre többen keresik meg, hogy a fúrt kútjukból nem tudják, nem lehet kivenni a szivattyút, illetve a szivattyút tartó műanyag kötelet, gatyamadzagot, és/vagy az elektromos betáp kábelt is eltépték már…! Nem kell(ene) idáig eljutni, de ebben a helyzetben a megrendelői-, és a kivitelezői oldal is felelős sok esetben! 

Alap igazságok amivel lehet vitatkozni, csak az Élet azt mutatja, hogy nem érdemes:

• 125 mm. átmérőjű fúrt kútba 3″ (kb. 75 mm.), és  4″ (kb. 100 mm.) átmérőjű csőbúvár szivattyúk telepíthetőek
• 110 mm. , vagy 90 mm. (belső) átmérőjű fúrt kútba CSAK 3″ (kb. 75 mm.) átmérőjű csőbúvár szivattyú telepíthető. Ettől nagyobb átmérőjű szivattyú nem telepíthető ezen kutakba! MSZ 22116:2002, valamint a hatályos jogszabály 101/2007. KvVM: rendelet szerint 90 mm. belső átmérőnél kisebb szűrővel/béléscsővel kút nem készülhet!
• Csőkútba csigaszivattyút (malacfarok szivattyú), valamint (orosz) rezgőmembrános szivattyút nem telepítünk!

Sok helyen a szivattyú eladásakor műanyag kötelet adnak/ajánlanak a vevőnek, hogy ezen kötelek a szivattyú függesztésére alkalmasak. – ki vastagabb (10-14 mm.), ki pedig vékonyabb (3-8 mm.) átmérőjű műanyag kötelet vesz (utóbbi az általános), és ezzel oldja meg a szivattyú rögzítését, majd amikor ki kell(ene) venni a szivattyút akkor jönnek a gondok!

Tudomásul kell venni, hogy a műanyag kötél idővel a húzási erő hatására nyúlik mint a takony, kutas felhasználásra csak nagyon korlátozottan alkalmas, de leginkább el kell felejteni!
Amikor szükség lesz majd rá akkor fog elszakadni, ha még nem porlott el a kúton kívül a műanyag kötél egy része az UV sugárzás hatására. – hallottunk már olyanról aki látott már ilyet..! De lehet már mi is láttunk ilyet..!

UV sugárzás hatására elporlott műanyag kötél a szivattyún. Tomikút Kft.

A műanyag kötél idővel úgy megnyúlik, hogy a szivattyú tartását a KPE termelőcső veszi át ami nem szerencsés a Hold mai állása szerint..!

Több típusú szivattyúnál a vastagabb (10-14 mm. átmérőjű) kötél nem megy át a szivattyún kialakított fülön, így marad a vékonyka műanyag kötél..! Legalább ide raknának max. 2 méter rozsdamentes sodronykötelet szerelvényekkel, majd innen felfelé raknának vastag kötelet ami egy kicsit többet bír, mint a gatyamadzag..!!!  Ez sem a “tuti jó megoldás”,  de egy fokkal többet ér, mint a végig 3-4 mm. átmérőjű nyúlékony műanyag kötél..!!!

Cégünk nem ajánlja-, és nem is épít be  műanyag kötelet átmérőtől függetlenül a szivattyúk rögzítésére !

Amit tudni kell a szivattyúk rögzítéséről:

A szivattyú rögzítésére szolgáló rozsdamentes kötelet szerelvényeivel együtt vagy a kútfejen / kútfejben, vagy az akna oldalánál (bomba)biztosan  kell rögzíteni úgy, hogy a felhasználó ne tudja véletlenül leakasztani, és beejteni az egészet a kútjába! – mert ez egy kicsit kínos szitu!

A szivattyút tartó rozsdamentes sodronykötél, ha a zárt  kútfejen kívül  van a betonakna oldalához rögzítve akkor a sodronynak úgy kell belépnie a kútba, hogy mellette szennyeződés ne juthasson le a felszín alatti vízkészletbe- , és ezzel együtt a kútba sem!

Ezen “szabály” vonatkozik a szivattyú elektromos betáp kábel belépésére-, valamint a KPE termelőcső (vízcső) kútból való kilépési pontjára is!

Minimalista “zárt” kútfej kisebb kutakhoz. Állatok beesése, és a csigák ellen véd, de az árvíz ellen nem. Tomikút Kft.

Ezen zárt kútfejet kisebb kutaknál meg lehet csinálni otthon egyszerűen is, de nagy(obb) kutaknál-, pozitív kutaknál-, illetve árvizes területen lévő kutaknál  a “gyári” zárt kútfejet kell felszerelni, ezt tudomásul kell venni mint a megrendelői, mind pedig a kivitelezői oldalnak pont.

Lehet ezzel nem egyet érteni, lehet ezzel vitatkozni, lehet ezen gondolatok ellen lázadni is, csak nem érdemes, mert az Élet majd bizonyítja a dolgokat …!!! Sziloplaszt sok dologra jó, de erre pont nem…!

Zárt kútfej gyártására / koppintására próbálkozások vannak, de a sziloplaszt sem segít sok esetben…! Tomikút Kft.

“Zárt” kútfej alól folyik évek óta a víz..! Tomikút Kft.

Tudom, hogy nem olcsó a GWE gyári zárt kútfej, de tudomásul kell venni, hogy csak ez nyújt megfelelő védelmet a felszín alatti vízkészletnek, és a kútnak is! Ezt el kell fogadni!

GWE zárt kútfej ai megvédi a felszín alatti vízkészletet, és a kutat is. Tomikút Kft.

Zárt kútfej alkalmazásával elkerülhető az, hogy a kútba csigák, és egyéb állatok lakjanak, majd döglött állapotban ússzanak a vízfelszínen, ami az ön, és családja egészségét veszélyezteti, ezzel együtt a felszín alatti vízkészletet szennyezi!
Amennyiben döglött állatok pl. csigák, patkányok, macskák, stb. levébe szeretne fürdeni ön, vagy a családja azért nem kell kutat fúratni, és elszennyezni a felszín alatti vízkészletet, ki kell betonozni egy gödröt, bele kell dobálni mindenfélét, és onnan kell megoldani ezen igényt! – így legalább a felszín alatti vízkészlet nem sérül!

Alábbi kútkamerás felvétel Csepelen készült!
Élő-, és döglött csigák garmada-, a vízfelszínen a döglött csigán mászó bogár-, és ki tudja mik sokasága a kútban! Ez nem kút, hanem egy FERTŐ…! No komment!

Csigák által terjesztett betegségekről itt olvashat.

És akkor a kis kitérő után térjünk vissza a szivattyúk rögzítésére használt kötelek anyagához, és átmérőjéhez.

A szivattyú rögzítésére használt sodronykötél -, és szerelvényei (kötélszorító, kötélszív, stb..) anyaga rozsdamentes sodronykötél, átmérője kisebb kutaknál 3-6 mm., nagyobb kutaknál pedig méretezés szerint!

Nem műanyag kötél, nem ónozott sodronykötél, nem műanyaggal bevont ónozott sodronykötél, nem nem tudom én mi, nem csomózgatott toldott gatyamadzag mint az alábbi videón hanem rozsdamentes sodronykötél a szabvány kiegészítőkkel!

Ezen rozsdamentes sodronykötelek nyúlása nagyon minimális, de de a beépítésnél számolni kell vele.
Megjegyzem, ha rendesen méreteztük a rozsdamentes sodronykötelet, akkor 20 év múlva is azon a szinten lesz a szivattyú ahova beépítettük, és a szivattyút nem a KPE cső fogja tartani, mint a műanyag kötél esetében!

Amire figyelni kell:

• amennyiben a rendszerbe bekerül nem rozsdamentes anyag (pl. kötélszorító, kötélszív, stb..), úgy a rozsda a rozsdamentes anyagra is átmegy, és vége mindennek…,
• méretezésénél figyelni kell a statikus-, és a dinamikus nyúlásra, valamint a szakítási határra,
• kötélszorítókat kötési pontonként minimum 3 db.-ot (!) kell feltenni egymással ellentétes irányba, egymástól meghatározott távolságára,
• a rozsdamenetes sodronykötél a szivattyúnál-, és a kútfejnél a rögzítési pontnál csak kötélszíven keresztül fordulhat vissza, különben a kötél anyaga megtörik, és veszít a szakítási szilárdságából,
• amennyiben mélyebbre engedünk le szivattyút, úgy két kötélágat kell felerősíteni a szivattyúra, mivel mindkettőnek más lesz a feladata,
• érdemes a szivattyú fölé egy karikát tenni a rozsdamentes sodronykötélből, mert ha valamiért sérülne az évek folyamán a szivattyút függesztő kötél abban az esetben egy kampó segítségével még kiépíthető a szivattyú, nem jár nagy mentési munkálatokkal,
• a sodronyköteleket SOHA nem toldjuk, inkább hosszabb legyen a kötél mint a kút mélysége (kisebb kutaknál ez nem nagy plusz kiadás), mint beleessen a kútba az egész mindenség, és ne maradjon kint semmi a függesztésből. – nem érdemes spórolni pár forinton,
• a szivattyú beépítése pedig a tervben meghatározott mélységbe történik, de soha nem a kút talpára, vagy annak (nagyon) a közelébe, és lehetőleg a szűrő fölé! – persze vannak kivételek, de ezek erősítik a szabályt!
• vannak olyan szivattyúk amiket szigorúan csak a szűrő fölé lehet beépíteni, vagy szűrő alá, de csak diffúzorba, mert különben a motor hűtése nem lesz megfelelő!

Persze tudom, hogy egy kicsit magasabb a rozsdamentes sodronykötél ára a műanyag kötél áránál, de a rozsdamentes kötelet csak egyszer kell megvenni az életben…!  Egyszer egy kicsit nagyobb kiadás a rozsdamentes sodronykötél miatt, vagy később esetleg egy kivehetetlen szivattyú, és egy új kút..! – melyik éri meg jobban, matekoljunk?!

Gyorsan hozzáteszem, hogy a kút szerkezetének jónak kell lennie, mert hiába teszünk rozsdamentes sodronykötelet attól még a szivattyú későbbi kivételével kapcsolatos minden probléma nem oldódik meg egy varázsütésre!
Amennyiben a homok “úgy rendesen” megfogja a szivattyút akkor a szivattyú teteje is leszakadhat a húzáskor..!

Szivattyú a homok fogságában…! Tomikút Kft.

A szegény ember tudja, hogy a nagyon olcsót nem engedheti meg magának, mert az drága lesz a végén…! Próbálják ki megéri..!

Amennyiben ezen leírtakat betartják a szivattyút függesztő kötelekről abban az esetben nem nagyon érheti Önöket meglepetés az üzemeltetés során. – amennyiben kút szerkezete is megfelelő! Persze homokolós kút ellen csak kötélcserével nincs orvosság..!
Ezen szivattyú három hónapot üzemelt, és ennyi látszik belőle:

Ez az egész szivattyú beépítése  a kútba speciális dolog, inkább bízzák szakemberre, mert a szivattyúcsere ára sokkal magasabb mint a szivattyú szakszerű beépítésének  költsége.

Hamar elmúlik ám a hirtelen öröm amikor valami nem sikerül, és a gatyájukat is ráköltötték a kútra, és még mindig nem jó.
Ha már a gatyamadzagon lóg a szivattyú , akkor már a gatya is minek..!? – mert néha azért még szükség lehet rá..!

Van olyan érdeklődő akinek van két jó szivattyúja, és egy rossz kútja – mert nagy fellángolásból vett egy szivattyút mert biztos volt, hogy az nem jó kb. 120.000.- Ft. Ezt követően kiderült, hogy a először kutat kellett volna venni, és a szivattyú pedig már meg lett volna hozzá, mert a kút nem működik rendesen..!
Utcánkban van olyan emberke aki nekiállt a kútját megjavítani amivel három éve szenved, és mert majd Ő megmutatja, majd sok nap után kért segítséget  amikor a gyep már majdnem kiégett.
Vett egy Pedrollo Easypress áramláskapcsolót, mert szerinte az volt a hibás alkatrész, szerintem pedig szivattyút kellett cserélni.
Kicseréltük a szivattyút, és láss csodát működik a kút, de legalább van otthon egy tartalék áramláskapcsolója, és egy félig kiégett füves területe..! Melyik az olcsóbb -, és gyorsabb megoldás..!?

Inkább kérdezzenek, kérjenek segítséget mint bosszankodjanak, és esetlegesen nagy anyagi kárt csináljanak a kútjukban…!

Jó locsolást kíván a :

Tomikút Kft. csapata.

Kútfúrással kapcsolatosan a “..zártkerti besorolású földrészletek mezőgazdasági hasznosítását segítő, infrastrukturális hátterét biztosító fejlesztések támogatására” ZP-1-2017 pályázattal kapcsolatos tudnivalók:

Pályázatot az Földművelésügyi Minisztérium hirdette meg, melyről itt olvashat, igényelni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján lehet 2018 január 31-ig.

A pályázatra CSAK Önkormányzatok jelentkezhetnek!

“…Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:

•  ………….
• 2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
• …..”  forrás

Több önkormányzat jelentkezett, hogy a pályázható nagyságrendileg 1 millió Forintból szeretné megoldani bizonyos területeken a vízbeszerzést, de csak a pályázati pénzük létezik, nem tudják kiegészíteni.
Mindegyik megkeresés úgy kezdődött, leírták a helyi vízgazdálkodási jogkörbe tartozó kutak létesítésének feltételeit miszerint:

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24.§.(1). bekezdése:
– magánszemély esetén házi vízkivételnél,
– amennyiben a kút talajvízre (első vízadó rétegre) van telepítve, a kutat nem lehet rétegvízre, vagy karsztvízre telepíteni,
– az éves vízkivétel 500 m³ -t nem haladja meg, és vízbázisok, távlati vízbázisok érintése nélkül üzemeltethető  123/1997. (VII. 18.) Korm.rendelet 15.§
– maximum 30 méter talpmélységű a kút
– eljárási idő az ÁKR 50.§-ban foglaltak szerint (régen:KET)

és pont ilyen kutat szeretnének!

Csak azt hagyták figyelmen kívül, hogy mint önkormányzat szeretnék a kutat fúratni, és nem mint magánszemély (!), és ez nem a házi ivóvízigény/házi vízkivétel kategória!

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24.§ 10) bekezdése szerint:
E § alkalmazásában házi ivóvízigény: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

Önkormányzat mint tulajdonos/megrendelő kútfúrás szempontjából  nem tartozik bele a helyi vízgazdálkodási hatáskörbe, így marad a vízügyi hatósági jogkörbe tartozó eljárás, tehát a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Vízügyi Hatósága engedélyezi a kutak fúrását!
Ezen eljárásban más a tervdokumentáció tartalmi követelménye, és az eljárási rend is!
Ezen hatósági eljárás hosszabb, és bonyolultabb, valamint drágább is!

Belügyminisztérium 2017 elején kiadott állásfoglalása a kutakkal kapcsolatban itt olvasható.
( 2018 év elején pár jogszabály változott a kutakkal kapcsolatban, de az állásfoglalás “fő” iránya NEM!!! Természetesen a jogszabályi változásokat figyelembe véve az új szabályzókkal helyettesítve/kiegésztve értendő az anyag! – az állásfoglalás frissítése folyamatban!)

Egyre többen keresnek meg, hogy van egy sok esetben elég friss fúrt kútjuk, és vagy már nem működik, vagy “csak” be kellene üzemelni, mert….,a kútfúró nem ért ide a szivattyút lerakni.
“Csak” be kellene fejezni a munkát, vagy már valaki befejezte, de a kút rövid idő alatt használhatatlanná vált, a kútfúró pedig hárítja a felelősséget, mert nem Ő építette le a szivattyút.

Elég rövid időn belül futottam bele két esetbe ami egy azon kútfúró cégnél kezdődött.
Első eset az volt, hogy a cég megfúrta a kutat engedély-, és számla nélkül feketén, majd az ígéretek ellenére több hét után sem mentek vissza a szivattyút telepíteni. A cég arra hivatkozott, hogy Ő nem telepít szivattyút, a “fúrómester” ígérte meg, hogy majd Ő feketén (még feketébben) visszamegy, és megoldja a problémát. – nem tette!
Egy idő után a tulajdonos elment megvette a szivattyút, és leépítette a saját tudása szerint, mert a kutat csak használni kellene, ha már van..! Működött a kút egy évig, majd egyszer csak nem adta a vizet. Hosszas alkudozás a céggel a feketén fúrt kútról, eltelt két év, és semmi!
Tulajdonos megkeresésére kamerás kútvizsgálat, és láss csodát a szivattyú tetején 5 méter homok pihent! – no komment! És innen merre az előre..!? Próbálkozni lehet a szivattyú mentésével, de kicsi az esély, mivel a szivattyú a kút szűrőzött szakaszába lett beépítve..!

Ugyan ezen cég “áldozata” keresett meg pár napja, hogy fúrtak neki egy 120 méteres kutat ugyan ezen paraméterekkel, és “csak” be kellene fejezni a munkát!
Ezen kút esetében “kútfúró” oldalról ott fejeződött be a munka, hogy kb. 5 óra kompresszorozás után egy vödör vízben már csak egy ujjnyi homok volt, és ezt minősítette a kútfúró tiszta víznek.
Itt is a “fúrómester” ígérte, hogy visszamegy feketén megoldja a szivattyú telepítését, csak nem ért oda..!
Azért ellátták a megrendelőt jó tanácsokkal, hogy vegyen szivattyút, és 8 mm. átmérőjű műanyag kötelet a szivattyú leépítéséhez.
120 méter mély a kút, és bőven 60 méter alá kell(ene) beépíteni a szivattyút. A beépítésnél kell számolni a szivattyú-, és a beépítésre kerülő összes szerelvény, elektromos vezeték-, és a KPE csőben lévő víz súlyát is! – ez pont nem a műanyag kötél kategória!
A pórul járt megrendelő kérdezgetett, hogy mit hol tud megvenni, és mi lesz a szivattyújával ha beépíti egy olyan kútba ami homokol, stb.!?
Elmondtam neki, hogy első körben a kutat kellene beindítani, el kellene az érni, hogy egy vödör vízben ne egy újnyi vastag homok legyen…!
A fúrásról az kell tudni, hogy a felső 30 métert kizárták 159 mm.-es vas védőcsővel, és ezt követően fúrták tovább a kutat.
Akkor matekoljunk:
Vas védőcső belső átmérője 150 mm. körül/alatt van, tehát úgy 140 mm. átmérőjű fúróval lett továbbfúrva a gyűrűs tér.
Ezen 140 mm. körüli lyukba került bele a 90 mm. külső átmérőjű béléscső természetesen központosító nélkül. Ezt azt jelenti, hogy ideális esetben a szűrő körül oldalanként 3 cm. szűrőkavics van, de azért az könnyen belátható, hogy az életben nem így van. Az életben a cső biztosan nem központosan került le a gyűrűs térbe, tehát a szűrő egyik oldalán van szűrőkavics, a másik oldalán nincs..!  Megjegyzem, hogy oldalanként minimum 5 cm. szűrőkavics lenne a minimum!!!
És akkor miért is nem mennek vissza szivattyút telepíteni..!?  – mert tudják, hogy mit csináltak, és nem vállalják a felelősséget!
A megrendelő kifizetett ezen munkáért számla nélkül nagyságrendileg 2.500.000.- Ft-ot, és jön a  jól ismert szlogen:  “Pénz a zsebben, ló.a.z a seggben!” , és megérkeztünk! Ezen kívül megvette a szivattyút ami nagyságrendileg plusz 220-250.000.- Ft.
A tulajdonos beépíti a szivattyút, akkor a kútfúró hárít, de a kútfúró nem építi be a szivattyút..!
Megbeszéltük, hogy olvassa el az MSZ 22116 számú szabványt, csak azért, hogy tudatosuljon benne, hogy mi az amit kapott ezért a pénzért!
Megbeszéltük, hogy a műanyag kötelet el kell felejteni a szivattyú beépítésénél, ezen mélységben csak méretezett rozsdamentes sodrony használható!
Javasoltam, hogy próbáljon meg a cégvezetővel egyezkedni, a többit pedig majd meglátjuk..!
Ami biztosnak tűnik a megrendelői oldalról, hogy fizetett, és ott van egy megfúrt – , és lecsövezett lyukkal amit még be kellene indítani.

És ismét érdeklődött valaki telefonon, hogy akkor most merre az előre!

2018 őszén Törökbálinton nekiálltak fúrni, 110 méterig jutottak, melybe elhelyezték a 110 mm. átmérőjű kútbéléscsövet (egy rakat lett ami egy kicsit kevéske!) ,
Megvetették a tulajdonossal a szivattyút (majd 400.000.- Ft!),mondván, hogy készen van a kút, már csak le kell pucolni, amit l elvittek magukkal, hogy a szerelvényeket ráépítik.
Ezt követően próbálták beindítani a kutat sikertelenül, majd azzal a felkiáltással, hogy hoznak valami gépet vissza elpakoltak, és az elmúlt egy évben nem sikerült visszatérniük, elérhetetlen a “mester”!
Ezen történetben több szomorú dolog is van, pl. az, hogy:

• ezen mélységben nem lehet egy rakat béléscsővel kutat elkészíteni, mert a felszín alatti vizek szennyeződni fognak,
• jelenleg ott áll egy 110 méteres üres lyuk a portán, amiben gyakorlatilag sört lehet hűteni, csak a hideg indig alul van, ezen kívül használhatatlan, de legalább jó drága!
• amennyiben nem tömedékelik el szakszerűen a lyukat, abban az esetben örök szennyezőforrása lesz a felszín alatti vizeknek(!!!)
• a becsületes kútfúró cégeket hozzák kellemetlen helyzetbe, mondjuk innen szép megvédeni a szakma becsületét!
• a tulajdonos “csikkzsebbe” kifizetett 1.600.000.- Ft.-ot, a kútfúró pedig köszöni jól van..! Ezt követően úgy 3-4 napig családosan aktívan  csöveztek a háza-, és a telephelye előtt, hogy legalább vissza tudják  szerezni az új szivattyújukat ….! – most otthon nézegetnek egy új szivattyút családosan!

Ugye ez Önnel nem történhet meg..!? – vagy mégis, ha a fekete utat választja!? Olyan szegény ember, és még kútfúró sem született aki szóban ne ígérne meg mindent ameddig nincs a pénz a zsebben, majd tudja jön a ló.a.z a seggbe ami Önnek fog fájni..!

A megrendelő ha lép a hatóság felé akkor saját maga alatt is vágja a fát!
A megrendelőnek van még engedély nélküli kútja, és ha a kútszerkezet nem felel meg a hatóságnak, akkor könnyen lehet belőle tömedékelés is..! -és akkor már még nem működő kút sem lesz, de legalább újabb kiadás a tömedékelési terv elkészítése, és a hivatalos tömedékelés kivitelezése..!
Lehet, hogy a kútfúró is fizet valamennyi büntit, de neki nem annyira fog fájni, mert büntivel együtt is pluszban szállt ki a taknyolásából..!

A szerződés, az engedély mindkét oldalt védi, nagyon sok előnye van neki..!  – gondolja át mielőtt végleg eredetben bukja a partit..!

Megkeresték cégünket, hogy van egy engedély nélkül fúrt kút aminek a kútszerkezete valószínűleg sérült, de utólag fennmaradási engedélyt szeretnének kérni a kútra.Természetesen a kútfúró nem tudja ügyintézni a fennmaradási engedélyt, mivel semmilyen engedéllyel nem rendelkezik, valamint a feltételezett sérülés miatt gondok lehetnek.

A tulajdonos a kútvizsgálat előtt jelezte, hogy a szivattyút nem tudták kivenni, minden amin lógott az elszakadt, és valószínűleg a szivattyú mindenestől kút aljára esett.
Ezt követően kb. 24 méterig beépítettek egy új szivattyút, azzal sokkal kisebb vízhozammal, és homokolósabban de valamennyire tudtak locsolni.

Első lépésben kútdiagnosztika történt meg, kútkamerával megnéztük a kút szerkezetét.
Első amit láttunk az, hogy a kút felülről nem volt rendesen lezárva, és így csiga, valamint egyéb állat is bejuthat a kútba.
Csigák a vízfelszín közelében meg is jelentek. Ezzel “csak” az a baj, hogy az emberre veszélyes betegségeket terjesztenek, valamint nagy részük a kútba belefullad. Itt egy egér “aludt” a kútban, és úszott lefelé..!
Kicsit gyanús volt, hogy 53 méter talpmélységű kúthoz miért használtak ragasztótokos béléscsövet szegecselve. Ezen mélységhez ez már nem való! -szerintem!
A felső 20 méterben nem nagyon volt látnivaló, majd egyszer csak ovális lett a cső, és onnantól kezdve nagyságrendileg 24 méterig a cső szinte teljesen összeroppant, majd ismét átjárható volt a kútbéléscső.

Az látszott, hogy a kútfúró már próbált lenyúlni a kútba sikertelenül.

Kiértékeltük a kútkamerás felvételt, és javasoltuk a kút eltömedékelését.

Beszélgetés során kiderült, hogy 20-24 méter környékén volt egy “fosóhomokos” rész amit alig tudtak átfúrni, dőlt be a homok.
Amikor valahogyan megfogták a homokot, akkor lefúrtak a vízadó réteg aljáig, majd lecsöveztek.
A fosóhomokos réteget nem zárták ki vascsővel, és nem is cementálták ki (nem tudták!).

Elkezdődött a kút üzemetetése, nagyon sok homokot hozott fel a szivattyú 1-2 napig, majd letisztult a víz, a harmadik napon pedig ismét bezavarosodott, és lecsökkent a vízhozam. Ekkor már a szivattyút nem lehetett kivenni a kútból.
Volt egy próbálkozás a mentésre, de nem járt sikerrel.

Kútbéléscső sérülése, összeroppanása.

Kamerás kútvizsgálat itt nézhető meg:

Ingatlanvásárlás után az új tulajdonos kereste meg cégünket, hogy a házzal együtt kapott illegális-, engedély nélküli “kútjából” a szivattyú indítása után rövid időn belül nagyságrendekkel kevesebb víz jön mint eddig.

Kimentünk, és ez a látvány fogadott:

Nyitott kútakna, nyitott kútbéléscső teli élő-, és döglött csigákkal ami fertőzésveszélyes!

Kiépítettük a szívócsövet, akkor ezt láttuk:

Kút lábszelep, elfolyósodd döglött csigák által eldugítva! Fertőzésveszélyes!!!

És azért jött kevesebb víz, mert a döglött-, már részben elfolyósodott csigák rátapadtak a szívókosárra, a szűrő része eltömődött, és a döglött csigadarabokkal dúsított víz folyóssága (viszkozitása) nem azonos a tiszta vízével…! Ezen döglött amúgy is már a szivattyú által szétdarált folyós állag felé haladó parazitás csigadarabokkal dúsított (ugye milyen guszta!) vízzel locsolták a füvet amire kifeküdtek napozni, illetve a zöldségeket ami az asztalra került..! – Jó étvágyat!

Nálad le van zárva a kút teteje, vagy Te is erre az állapotra hajazol..!? – ha igen, akkor várj egy kicsit, a kút tisztításánál majd összegyűjtjük részedre az “paraitzás-, csigás alaplevet”, és térítésmentesen viheted..!

Megjegyzem, hogy a szerszámok a sokadik fertőtlenítésen már túl vannak..!!!

Ezt a “kutat” mindenképpen kitisztítjuk valahogyan, majd szerintem többször fertőtlenítjük, és valami hosszabb hatású fertőtlenítőszeres tömedéket rakunk bele!
Ez vagy mészlé, vagy klórmész, vagy valami ilyesmi lesz, és most fogunk majd tojni az MSZ 22116 szabvány által meghatározott tömedékelési rétegsorra!
Erre a fertőzött állapotra a szabvány nincs felkészülve…!
Egyeztetek majd az ÁNTSZ -nél dolgozó kollégákkal, hogy nekik mi az álláspontjuk ebben az ügyben!

No és akkor mi is nekem ezzel a gondom amit már egyszer le is írtam itt a weblapunkon:

A kút:

• teteje mindenképpen zárt!!! Igen, zárt a teteje, felülről nem mehet bele szennyeződés, nem élhet benne sok meztelencsiga-, és nem meztelen sem, mert ez nem nekik készült nudista társasház, nudista strand, hanem kút!
  A meztelencsigáktól a kertben nem győztök megszabadulni, undorral dobáljátok ki őket, a kutatokban pedig szívesen látott vendégek..!?
  Nyáron sok esetben az kezeteket, arcotokat mossátok kútvízzel, öntözitek a veteményest, a gyümölcsöst.  Mivel a víz a kútból jön és ott nem látjátok a meztelencsigákat nap mint nap akkor már nem számít, hogy  “csigalét” és ezzel együtt parazitákat kentek az arcotokra, hogy “csigalével, és parazitákkal öntözött” termést tesztek az étkezőasztalra..!?
  Amennyiben ragaszkodtok a csigaléhez, és a csigák által terjesztett cuki kis parazitákhoz, akkor ahhoz nem kell drága pénzért kutat fúratni, kapkodjátok össze a csiguszokat kesztyű nélkül, tegyétek egy edénybe, áztassátok őket egy darabig, de figyeljetek arra, hogy pár döglött legyen azért köztük, majd felhasználásra készen kenhetitek magatokra a csigalevet,  moshatjátok a parazitás csigalével a zöldséget, gyümölcsöt  fogyasztás előtt, így biztos a  fertőzés.
  Ugye ez egy kicsit undi, és elgondolkodtató..!!!???
  Ezek a dögök nem a kútba való élőlények, próbáljatok meg tenni valamit a saját egészségetekért, valamint a felszín alatti vizek minőségének megóvásáért. Amennyiben a csigákat összeszeditek akkor lehetőleg gumikesztyűben tegyétek…!
• Csigák által terjesztett az embert is érintő megbetegedésekről  itt olvashattok.
• Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása a vérmétely fertőzésről ami embert is érint!
• Zállatorvos által készített  film, amit érdemes megnézni.
• Szívférgességről “Zállatorvos” módra itt tekinthető meg.
• És akkor a csigák által terjesztett parazitológiai megbetegedésekről mint például a tüdőférgesség, szívférgesség (állatoknál)  itt olvashattok.
• Csiga csapdázásáról itt, és itt olvashattok. Youtube videot itt, és itt nézhetitek meg

És akkor egy HVG cikk itt olvasható, hogy a csigától parazitás fertőzést kapott, és meghalt egy fiatal…! 

Kútakna:

• értelmezésemben, és a hatályos MSZ 22116:2002 szabvány szerint is gépészeti aknában van befejezve egy kút. Ezen akna hivatott megvédeni az időjárási körülményektől a kutat, és az aknába telepített kútgépészeti szerelvényeket. Természetesen az akna mélysége (alja) minden esetben a fagyhatár alatt van, és belső mérete legalább 1,0 méter x 0,8 méter. Mondjuk ekkora méretű aknában nem lehet kényelmesen elférni, tűzoltásnak jó, de inkább az 1,0 x 1,0 méter belméretű, és 1,2 méter mély aknákat részesítjük előnyben. Természetesen a gépészeti akna teteje zárt, az alja pedig NINCS lebetonozva!!!!
• Fontos az, hogy az akna teteje egy kicsit fentebb legyen szintezve mint a környező terület, hogy a felszínen összegyűlt csurgalékvíz ne a kútgépészeti aknába gyüjlön össze..! Nem tesz jót a csurgalékvíz az elektromos szerelvényeknek. Felülről, oldalról vízzárt akna a megfelelő.

felülről valahogyan így néz ki egy kútgépészeti akna:

Nem jól (szabálytalanul) kivitelezett kútgépészeti akna:

• A kútgépészeti akna belseje rendezett, és tiszta! Igen, nem élnek-, és mászkálnak benne csigák, és mindenféle undorító csúszómászók-, bogarak, nem áll az alján a falevél, és egyéb mindenféle maradvány. Az elektromos kötések vízzártak, rögzítettek. A vízgépészeti szerelvények ivóvízre minősített anyagokból készülnek, toldások csöpögés mentesek,  a csövek, és egyéb szerelvények rögzítettek.

És akkor a kútkamerás vizsgálaton látottakat megosztom Veletek:

Egyre nagyobb az igény az ásott kút tisztítására, és ismételt használatba vételére, valamint a régi ásott (gyűrűs-, téglával kirakott) kút fennmaradási engedélyezésére.

Az év vége felé többen megkerestek, hogy az ásott / gyűrűs kútra szeretnének fennmaradási engedélyt kérni, valamint szeretnék ismét használatba venni az ásott kútjukat.

A fennmaradási engedély feltétele, a kút szerkezetének épsége, valamint az, hogy a kútnak tisztának kell lennie, abban semmi szennyeződés nem lehet!
Tisztítás után a kutat le kell fedni úgy, hogy abba semmi idegen anyag (falevél, állat, egyéb szennyeződés) ne kerülhessen, mivel ezen beesett dolgok a felszín alatti vízkészlet szennyeződését okozzák.

1913-ban épült gyűrűs kút oldalába vájt üreg amibe a háború idején a családi vagyon volt elrejtve. Az unoka most szembesült a kút állapotával..!

Kút fennmaradási engedélyeztetéséről itt olvashat!

A tapasztalat az, hogy az ásott kutakba az évtizedek alatt sok dolog bele kerül általában véletlenül, de van olyan is, hogy nem véletlenül!
A vezetékes ivóvíz megjelenésekor sokan elhanyagolták a kútjaikat, a “kútház-, és részei”, a fedlap sok esetben elkorhadt, majd a rajta tárol muskátlival, és a rajta napozó macskával együtt a  kút alján végezte.
Most a cica a kút alján békésen “alszik” , de láttam már békésen “alvó” patkányt is!

Alvó (döglött) patkány az ásott kút alján. – fertőzésveszélyes!

Ezen belehulló anyagok szerves anyagok, ami a kút alján az idő folyamán rothadásnak indultak, és fertőzésveszélyesek – nem gusztusos!

Több kutat  kamerával már vizsgáltam, de eddig talán három kútban nem találtam idegen anyagot, oda nem való szennyeződést! -ez elég kevés!

Használatbevétel előtt érdemes megnézni a kút szerkezetét, a kút alját kútkamerával, majd ezt követően a kútba nem való dolgokat el kell távolítani a kútból, majd a kút fertőtlenítéséről gondoskodni kell! Ezt meg lehet tenni megfelelő mennyiségű klórmésszel, vagy egyéb kútfertőtlenítésre használható anyaggal. – javasolt szakemberre bízni a dolgot!

Ásott kút alja, kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kút alján a vasmacskára kötött pet palack amivel próbáltak talpmélységet mérni, és vízmintát venni. – természetesen beszakadt a vasmacska..! Kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kútban a virágcserép alja a muskátli alól. Kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kút, kútkamerás felvétel. Valami nem oda illő dolog a kútban. Kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ásott kút alja. Kútkamerás felvételen látszik a beesett elkorhadt fa fedlap darabja. Tomikút Kft.

Ásott kút aljáról kitermelt szemét. Tomikút Kft.

A kút tisztításakor nagy teljesítményű majd 40 méter emelőmagasságú(!) speciális szivattyúval a vizet eltávolítjuk.

Ásott kút tisztítása. Speciális, nagy emelőmagasságú  szivattyú leengedése az ásott kútba. Tomikút Kft.

Ezt követően egy erre képzett kolléga “Specialista” lemegy a kút aljára, és összeszedi a kút alján lévő szennyeződéseket.

Kút tisztítása, a “Specialista” ereszkedik le a kútba. Tomikút Kft.

Amennyiben lehetőség van rá akkor a kút alján az alsó kútgyűrűig kiszedi a homokot/iszapot.
Ezután megfelelő vastagságú szűrőkavicsot terítünk a kút aljára, és ha kell akkor fenékkövet teszünk a kavicsra.  – ez általában homokos talajnál kell csak!  Agyagba ültetett kútgyűrű esetén a kút alulról nem kap vizet, így oda nem szükséges még a szűrőkavics sem!

A speciális nagy teljesítményű szivattyút saját áramfejlesztőről üzemeltetjük, mivel a 380 Volt, 3×16 Amper nem elég a szivattyú indítására.

Ásott kút tisztítása. Áramfejlesztő szolgáltatja a szivattyú működéséhez a megfelelő áramerősséget. Tomikút Kft.

Ásott kút tisztítását stabilan 30-34 méter mélységig vállaljuk a kút állapotának függvényében!

Ásott kút tisztításához rendelkezünk képzett szakemberekkel-, szaktudással- és szükséges felszerelésekkel! 

A kút tisztításának az ára függ a kút mélységétől-, állapotától, és szennyezettség mértékétől.
Amennyiben döglött állat van a kútban abban az esetben az eszközök -, ruházat fertőtlenítése is felszámolásra kerül!

Esetlegesen ha a kútgyűrűk elmozdultak egymástól abban az esetben vállaljuk a kútgyűrűk vasalattal való összefogatását, illetve kútgyűrűkből hiányzó darabok helyreállítását, a kútgyűrűk oldalán lévő lyukak zsaluzását-, és betonnal való kitöltését.

Ásott -, gyűrűs-, téglával kirakott kút tisztítására csak a kamerás kútvizsgálat után tudjuk a vállalási árat megmondani. – “számháborúba” nem kívánunk belemenni, ha a legolcsóbbat keresi, akkor nem mi vagyunk az a cég akit keres!

Ásott kút tisztításán kívül vállalunk még nagy esőzés-, árvíz utáni beázásoknál vízszivattyúzást-, munkagödrök víztelenítését-, esetleges föld alatti üregek barlangok vízszint csökkentését 30-33 méter mélységig/nyomómagasságig! Land Rover Defender terepjáróval-, és 380 Volt 3×20 Amper “teljesítményű” áramfejlesztővel rendelkezünk a szivattyú áramellátásához.

Lehetőség van esetlegesen nagyobb emelőmagasság elérésére is! 

Kutak fennmaradási engedélye 2018 GY.I.K. egy kicsit talán másképpen, egy kicsit talán érthetőbben megfogalmazva!

Mielőtt telefonálna kérem olvasson, lehet megtalálja a kérdésére a választ!

• 2018, vagy 2020 december 31 !? Jelenleg 2018 december 31!
  Friss infó (2018.12.01.) :
  Változott a decemberi ülésszak programja, új időpont a szavazásra dec. 10-13 között! Katt  IDE (PDF 2. oldal 8. sor)T/2930 tv. módosító előélete ITT érhető el.Majd ha a T. Ház megszavazza 2/3-os többséggel a Vgtv. módosító javaslatát, majd Áder Úr aláírja, és megjelenik a Magyar Közlönyben, majd akkor változik…, addig a jelenlegi hatályos jogszabály szerint 2018 december 31. (aktualizálva: 2018.12.01..)
  Addig papolhat bárki bármit a médiában, a firkászok írhatnak bárhol bármit smafu az egész! 
• Amennyiben Ön a Tomikút Kft.-t bízza meg az kúttal kapcsolatos teljes  ügyintézéssel akkor meddig “gondozzák” az anyagot a hatósági ügyintézés során!?: 
  Amennyiben tőlünk rendeli meg az ügyintézést, akkor a kútvizsgálatot követően Önnek nem kell semmit tennie, cégünk intézi E-papíron a kút engedélyezési eljárását.
  Mi adjuk be az anyagot a hatóság felé, melyről Önnek elektronikus levélben tájékoztatást küldünk!
  A beadott anyagot a kútvizsgálattól a végső határozatig “gondozzuk”! Amennyiben valami gond lenne, akkor cégünk felvállalja a hatósággal szemben az Ön képviseletét. Ilyen  pl. határidő lejár és nem jött meg a határozat, akkor megyünk az anyag után, nem Önnek kell kilincselni a hatóságnál! – most is van ilyen ügyünk, megcsúszott a határidő,  intézzük egy szó nélkül, mert erre szerződtünk, és megrendelőt nem hagyunk az út szélén!
  Többen kerestek meg azzal, hogy cégek a kútvizsgálat után a kezükbe nyomták a papírt, majd a megrendelő kilincselt a hivatalban, nem vették be tőle az anyagot, illetve a hiánypótlással ott áll most a kezében, a cég pedig telefonon üzenget, hogy mit csináljon…!
  El kell dönteni, hogy a biztosat választja vagy azt, hogy Ön kilincselget a hivatalban, Önnel ordít az ügyintéző, majd a végén ott marad némileg kellemetlen helyzetben egyedül, és maximum valamekkora telefonos távsegítség van! 
  Megjegyzem cégeknek KÖTELEZŐ az E-papír használata az ügyintézés során…! A papír alapú ügyintézés már a múlté..!
• Milyen kútra kell engedélyt kérnem!? Minden kút engedélyköteles! Igen 120 +-os  Nagymuti nem használt 193 éves ásott kútja is..! 1992 óta az engedéllyel nem rendelkező-, vagy a tervtől eltérően megvalósult kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.  Régi “alanyi jogon” fúrt/ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni/kiadni! Lásd 2017 januári BM. tájékoztató. 
  2018 novemberi BM. tájékoztató a kutak engedélyezéséről  (“rácfelvarrt” tájékoztató)
• Kezemben van a kutunk létesítési-, és az üzemeltetési engedélye, van-e valami tennivalónk!?  NINCS, dőljön hátra, és mosolyogjon azokon az embereken akik most meg vannak tekeredve az illegális kútjuk papírozása miatt !
• Csak a vízjogi létesítési engedély van a kezemben, az üzemeltetési/használatbavételi engedély nincs meg, nem készült el! Ezen esetben pótolni kell ezen engedélyek beszerzését az engedélyező hatóságtól, ha nincs meg abban az esetben fennmaradási engedélyt kell kérni a kútra!
• A Polgármesteri Hivatal honlapjáról letöltöttem a nyomtatványt, csak alá kellene írni! Örülök neki, hogy a nyomtatványt megtalálta-, és kinyomtatta, de  remélem kevés tinta van rajta, így jó lesz begyújtáshoz! Sok esetben a nyomtatványoknak semmi köz nincs a hatályos jogszabályi melléklethez!
  Segítő szándékát értékeljük de, saját nyomtatvánnyal dolgozunk ami megfelel a hatályos jogszabályi mellékletnek, és ettől nem lesz drágább az engedély ügyintézése!
• Megkapom- e a fennmaradási engedélyt ha kérem!? Egyáltalán nem biztos.
• Mitől függ, hogy kapok fennmaradási engedélyt, vagy nem!? A kutak kivitelezését -, és a műszaki tartamát a hatályos jogszabályokhoz-, szabványhoz igazodva tervdokumentáció írja elő. Amennyiben tervdokumentáció nélkül „csak úgy hasra ütésre” nem megfelelő műszaki tartalommal készült el a kút abban az esetben a kút nem biztos, hogy engedélyezhető!
  Amennyiben a kút nem teljesíti az előírt műszaki követelményeket abban az esetben nem fognak a kútra fennmaradási engedélyt kiadni!
• Amennyiben rossz a kutam, és ez a (kamerás) kútvizsgálatnál derül ki, pl. beroppant-, kilyukadt a béléscső-, kicsit mélyebb a kút mint amit le lehet nyomni a jegyző torkán mint talajvízkút-, ásott kútban olyan dolgok vannak amik oda nem valóak, vagy egyéb kehe (gond) van a kúttal, abban az esetben merre az előre!? 
  A közlekedési költséget-, és (kamerás) kútvizsgálat árát ezen esetben is ki kell fizetni, a dokumentációs költség amit meg lehet úszni! Lehet ez miatt nem lesz őszinte a mosoly az arcokon, de ezt majd a kútfúróval kell megbeszélni aki a kutat készítette! Cégünk arról nem tehet, hogy Ön “belenyúlt” a jóba, és kezdi kidobott pénznek érezni azt amit kifizetett “okosban” a kókler kútfúrónak, hogy mind a ketten jól járjanak! – igen, jól érzi, ebből a buliból Ön sajnos kimaradt..!
  Amennyiben az ásott kútjában olyan dolog van ami nem oda való pl. vedér, döglött macska stb., és/vagy ezek keveréke, akkor miután ezen dolgok kikerültek a kútból majd akkor folytatjuk a papírozást! – addig nincs aláírás-, és további ügyintézés sem!
  Amennyiben nem a cégünk tisztítja a kutat, abban az esetben ismét kimegyünk, és megnézzük kamerával a kút alját. – természetesen a közlekedési költséget-, és kamerás kútvizsgálat díját felszámoljuk!
• Azt mondták a hivatalban, hogy keressek egy kútfúrót aki lefényképezi a kutat, aláríja a papírt, nyaljam fel a papírosra illetékbélyeget-, majd adjam le a hivatalban, és kész!  

Na, ez így ebben a formában nem igaz!

Keresni kell egy jogosultsággal rendelkező kútfúró céget. A kútfúró cég elmondja, hogy milyen feltételekkel- , mikorra vállalja a kút vizsgálatát-, és a dokumentumok elkészítését. – dömping van!

Kevesebb legális kútfúró cég van mint illegális  kút tulajdonos, ezért várni kell egy kicsit, nyugi! -és nem most kellett volna felébredni 2016 júniusa óta!!!! Esetlegesen anno engedéllyel kellett volna fúratni a kutat, és akkor most nem lenne Önnek semmi ügyintézni valója!
A kutat szerkezetileg meg kell vizsgálni leginkább kútkamerával, méréseket kell végezni és fel kell jegyezni az adatokat.
A kútról-, és a környékéről fényképet kell készíteni, kútkamerás felvételből is kell betenni az anyagba fényképeket a kút belsejéről.

Ezt követően elkészül a komplett dokumentáció a kútról (nem csak a hivatal által adott egyoldalas papíros!!!), és hozzá csatolják a többi jogszabályban meghatározott mellékletet. Ilyen melléklet pl. az illetéket, a kút vizsgálatához tartozó jogosultság igazolása, tulajdoni lap, fénykép,  kútkamerás vizsgálat anyaga (részleteket a kamerás felvételből) stb.., majd E-papíron beadásra kerül a dokumentum a hivatal/hatóság felé.
Ezt követően minden kutat egyedileg bírálnak el, és küldik a határozatot!  Lásd pl. 2017 január BM. által kiadott tájékoztató.
2018  november BM. által kiadott tájékoztató.   

És igen, ezen kútvizsgálat-, és a dokumentáció elkészítése pénzbe kerül!

Lehet ezzel akár nem egyetérteni, de a cégek nem „Non-profit” cégek, és a cégbejegyzésben nem is a „Jézus Szíve Kft.”  néven vannak bejegyezve! – de nem csak azért mert anno ez a név már foglalt volt!.

Ha hiszik, ha nem de annak, hogy foglalkoznak az Önök engedély nélküli kútjának legalizálásával ennek van egy rezsi díja is!  És mivel a cégek profitorientáltak ezért a rezsi díjuk fölött fogják a szolgáltatásukat értékesíteni. – tudom hihetetlen, de ez van! Fel kell fogni úgy, hogy egy kis vízszámla jött a sok éves “ingyenes” locsolás után…!

A cégek szakemberei megpróbálnak Önnek segíteni, ha már Önöknek engedély nélküli
kútjuk van, és nem a hivatalosan működő cégekhez hozták anno a pénzecskéjüket amikor a kutat fúratták, hanem a kóklerek zsebét tömték számla nélkül „okosban”..!

Most eljött az idő, hogy meglátogassanak egy hivatalosan működő kútfúró céget, megismerkedjenek velük és megkérjék Őket, hogy legyenek szívesek a kút legalizálásában segíteni..! – eddig próbáltak „okosban jól járni”, most kérni kell, és nem lehet kikerülni a hivatalosan működő cégeket!

Lehet sokaknak nem teszik a dolog, de ez van!

(Kivétel azok akiknek a kútja abban az időben készült amikor „alanyi jogon” járt a kút, mert pl. nem volt víz az utcában, és csak így kaphattak anno lakhatási engedélyt, vagy kúttal együtt vették az ingatlant! Nem nekik szólt az előző bekezdés!!! Sajnos nem lehet úgy jogszabályt írni, hogy ne legyen egy vékony réteg akinek ne fájjon egy szabályozás, sajnos ezen szabályozásban ők a vesztesek! )

Lehet szidni a rendszert- , és pont mindenkit, de erre szerintem a kútfúró cégek egyáltalán nem kíváncsiak, – így  személy szerint én sem!!!!

A cégeket az érdekli most, hogy mielőbb tudják rendezni a soraikat ebben a kialakult káoszos helyzetben!

Nem annyira vidám ez a helyzet a cégek oldaláról sem, szinte lehetetlen dolgozni a sok-,  és sokszor értelmetlen telefon miatt.
Olvasni kellene előbb, és ha maradt nyitott kérdés akkor kellene csak telefonálni, és azt is csak röviden….!!!

Nem, nem érdemes zarándoklatot-, és karavánt sem indítani az első hivatalos kútfúró cég telephelye-, kútfúró lakása felé, hogy majd ott és rögtön aláírják a papírt, nyalom a bélyeget,  megyek a hivatalba, és kész, mert ez nem így működik…!
Mind a cég, mind pedig a tulajdonos a papírkáját büntetőjogi felelőssége mellett írja alá a kötelező szeánsz (kútvizsgálat) után…!

• Ki lesz az engedélyező hatóság!?  Vagy a helyi jegyző, vagy az illetékes Vízügyi Hatóság.
• Ez mitől függ!? Katt a linkre és olvasás, mielőtt telcsitért nyúlna: https://www.tomikut.hu/2016/01/kutfurasi-kisokos/

És a kút talpmélysége is erőteljesen befolyásolja az illetékes hatóság „kiválasztását”!
20 méter alatti talpmélységű fúrt kutakat minden esetben be kell küldeni a Vízügyi Hatósághoz, ott döntenek a kutak sorsáról! Ha bent marad az ügy a Hatóságnál, akkor lehet készülni anyagilag….! – drága lesz!

Ja az, hogy a Vízügyi Hatóságról nem szóltak a hírek, arról mi kútfúró cégek nem tehetünk, kicsit meg vannak vezetve a média által...!

• Mit jelent az, hogy „hidrogeológiai A, B védőövezet és ez mivel jár ? Azt, hogy olyan jó helyen lakik mint pl. Szentendrei – sziget, de mondhatnám ami nem annyira jó hely de érintett pl. Csepel -sziget egy része, stb., de ezen kívül azt is, hogy drágább lesz a fennmaradási engedély megszerzése! Hidrogeológiai védőövezetben a Vízügyi Hatóság engedélyez. A dokumentum elkészítéséhez magas jogosultság kell, aki tanult az pedig „drágán” dolgozik, meg kell fizetni a tudását/ munkáját!
• Honnan tudhatom meg, hogy ebben a hidrogeológiai valamiben érintett vagyok-e!?
  Megnyugtatom Ön nem lehet érintett csak az ingatlan amit birtokol..! Állítólag a tul. lapra fel van jegyezve ez az állapot  (de sokszor nincs!). Akkor a helyi ügyintéző-, jegyző, ha nem  akkor az illetékes Vízügyi Hatóság tud ebben felvilágosítást adni!  Érdemes mindenek előtt tisztázni a dolgot, nehogy anyagilag nagy pofára esés legyen belőle…!
• Érezhetem azt, hogy nem egységes az ügyintézés országosan!? Érezheti, “Magyarban vagyunk”..! Szabályozás egységes, mindenki egy jogszabályt olvas, de máshogy értelmezi és mindenki a saját útját járja a kiadott BM tájékoztató tudatában is! – és a víz is arra folyik amerre könnyebb..!
• Mi van abban az esetben ha teli lett a hócsukám az egésszel, inkább megszüntetném az illegális kutamat!
  A kút megszüntetése tervdokumentáció-, és engedélyköteles tevékenység. Ráadásul nem sokkal olcsóbb a kút legalizálásánál, ami azért elgondolkodtató ugye….!? Ásott/gyűrűs kútnál nagyságrendekkel drágább..! Működő kutat nem szabad megszüntetni, áldozni kell rá..!  Kiderül a kút illegális eltömedékelése abban az esetben azért is megbüntetik! Puff neki, adtunk a pofonnak egy s.art!
• Mi van akkor, ha tojok az egészre, és nem legalizálom az illegális kutamat!? Egy darabig semmi nincs, ill. nem lesz, de biztosra veheti, hogy a jogalkotó szankcionálni és díjazni fogja azt, hogy az elmúlt 2,5 (4) év idő alatt nem élt a lehetőséggel, hogy büntetés nélkül ( moratórium ideje alatt ) előbújjon (coming out) és legális kúthasználó legyen!
  Biztosra veheti, hogy a kiszabott vízügyi bírságot adóként behajtják, és kötelezik a kút legalizálására…! Lefordítom magyarosra, ha  nem fizet akkor ráterhelik az ingatlanra, és egy idő után ugrik az is..!  – biztosan megéri!?
• Maradt még megválaszolatlan kérdés a fejemben! Próbáljon meg olvasni / tájékozódni a weblapunkon! Elég sok információ elérhető így pl. az aktuális jogszabályok is! Elérhető pl. a 2017 januárjában a BM. által kiadott tájékoztató is, ami sok dolgot szájbarágósan taglal, érdemes elolvasni!
  2018 novemberében a BM. által kiadott tájékoztató a kutakkal kapcsolatban.

Amennyiben ezek után lenne kérdése, vagy megemészthetetlen dolog abban az esetben telefonáljon, megpróbálom megválaszolni a kérdését, illetve segítek megemészteni a megemészthetetlennek tűnő dolgokat..!  „Nem tudtam, hogy lehetetlen ezért párszor már megcsináltam  !”

Kút fennmaradási engedély ügyintézése 2020 december 31.-ig, kamerás kútvizsgálat, és egy megtörtént tanmese élő férgekről és “barátaikról” egy fúrt kút alján..! 

Engedély nélkül-, vagy anno szabályosan de dokumentumok nélkül létesült kutak fennmaradási engedélyét 2020 december 31.-ig lehet kérelmezni.
Jogszabályi háttér: 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  29.§. (7) bek. 

Mi az amit ad Önnek ez a “kötelező” kútvizsgálat, avagy a nagyon sok ember számára negatívumként megélt “pénzkidobás / lehúzás”, ahogy sokan fogalmaznak.

Az elmúlt időszakban sok kútkamerás vizsgálatot végeztünk a fennmaradási engedélyekhez szükséges kútvizsgálatok miatt.
Tapasztalatból elmondható az, hogy nagyon sok tulajdonos egyáltalán nem ismeri a kútjának az állapotát, és sok esetben nagy csalódást láttam a tulajdonosok arcán amikor szembesültek a kútjuk állapotával.

Amikor “csak” a szivattyú drótkötele szakadt el, de a szivattyút ki tudtuk venni, mert a KPE csatlakozó még tartotta, ezen nem lepődtünk meg, ilyennel sok esetben találkozunk az életben. – ez elég könnyen orvosolható dolog!

Következő kör amikor a kutakban lévő szennyeződésekről semmit nem tudnak a tulajdonosok, a kútvízzel locsolnak, locsolják a kerti veteményest, majd bekerül a zöldség a konyhai asztalra, nyáron megmossák a kezüket-, arcukat, és sok esetben még a medencét is erről töltik fel a gyerekeik/unokáik számára.
Nem fertőző “csak kellemetlen” amikor a család ásott kútjába az építőipari kivitelező a bontási sittet beletöltötte amikor a háziak nem voltak otthon..!

Építési hulladék az ásott kút alján! Kútkamerás felvétel. Tomikút Kft.

Ez inert hulladék, abszolút elítélendő cselekedet, több szempontból is!
Részben az építőipari kivitelező NE a kútba rakja a sittet, hanem konténerbe, részben pedig abszolút nem szabályos! Ez a kút 80+ éves, a család vigyázott rá, anno ivóvíznek használták a vizét, most locsolnak vele…!
Persze kitermeltük a nagyságrendileg egy méternyi építési hulladékot a víz alól, de nem volt egyszerű! A kút vízadó képessége 800 liter/perc (!!!) fölött volt.
A munka során a kút vízszintjét alacsonyan kellett tartani, amit csak erre a célra rendszeresített és külön áramfejlesztőről meghajtott nagy teljesítményű bányaipari szivattyúval lehetett. A konténer ára nagyságrendekkel eltörpül a kút tisztításának ára mellett…! Persze az építési vállalkozó jót röhög a markában mert nem Ő fizeti a kút tisztítását, hanem a tulajdonos..! – no komment!

Ami már egy “kicsit neccesebb” az amikor minden van a kútban, értem én a rozsdás fém lábtörlőtől, vödörtől, a nagymama szemüvegétől a PET palackon át az egyéb szerves hulladékig pl. fa, falevél, illetve kisállat tetemig MINDEN!

Ásott kút alján a vasmacskára kötött petpalack amivel próbáltak talpmélységet mérni, és vízmintát venni. Kútkemerás felvétel. Tomikút Kft.

Ezen szennyezéshez lehet sorolni a meztelencsigákat is, ami szinte minden rosszul lezárt, nyitott / fedél nélkül üzemelő kútban fellelhető! Csigák által terjesztett betegségekről ITT, ITT, és ITT  olvashat, kútkamerás videókat nézhet, katt a kék szövegre!
Itt már lehet arról beszélni, hogy a kút vize, és a vízadó réteg el lett fertőzve, nem egy nagy öröm ilyen kutat tisztítani..!
Itt megjelenhetnek már különböző a kútba ne kívánatos férgek is, melyek az emberi szervezetre-, állatokra veszélyesek lehetnek!

És ami nagyon megdöbbentő-, tanulságos-, és undorító volt amikor egy fúrt kút alján élő férgeket találtunk! Az élő férgekről videó itt érhető el : 

Amennyiben a videó nem indulna el, abban az esetben a Youtube csatornánkon ITT tekintheti meg.

Teljesen normális kertvárosi környezet, tiszta udvar, nincs állattartás a területen, a kút aknában van ami még tisztának is mondható, csak a kút teteje volt nyitott éveken keresztül.
Fennmaradási engedély miatt kútkamerás vizsgálatot végeztünk és akkor vettük észre, hogy férgek élnek a kút alján! – szemeink felakadtak, ilyet még nem láttunk soha!
Futottunk benne néhány kört, illetve laborok felé nyilvánossá tettem a készült kútkamerás felvételt.
Mindenhol meglepődtek, és mindenhonnan az jött vissza, hogy élő férgeket kell kiszedni a kútból, és azokat behozni, utána tudnak valamit mondani a férgekről, a szaporodásukról-, a szaporodási ciklusokról, illetve a további fertőtlenítési módokról.
Elkészítettem egy működőképes mintavevő szerszámot amivel le tudunk nyúlni 12-14 méter mélyre, és a férgekből (működőképes) élő egyedeket, valamint szaporítóanyagot, és egyéb a homokban megbújó apró kamerával nem látható állatokból / élőlényekből tudunk mintát venni úgy, hogy azok ne sérüljenek meg! – ez fontos volt!!!
Az élő egyed és a szaporító anyaga fajta meghatározáshoz-, a szaporodási ciklus megállapításához-, az apró kamerával nem látható állatok pedig a kútban élő egyéb populáció meghatározása miatt volt szükséges!

Élő férgek-, és egyéb dolgok mintavételéről készült videó:

Amennyiben nem indulna el a videó, abban az esetben Youtube csatornánkon ITT tekintheti meg.

Sikeres volt a mintavétel, ezt a labor vizsgálat igazolta!

Részelt a laborban elvégzett vízvizsgálat eredményéből:
“…laborunkba hozott kútvíz és üledék mintájában makroszkopikusan is látható taxonok az alábbiak voltak:
-Bolharák (Gammarus sp.) – egy darabot találtam a mintában
-Televényféreg (Enchytraeus sp.) – talán közönséges televényféreg a pontos faj , bizonyosan nem tudtam meghatározni, ebből is néhány darab volt.
-Kevéssertéjű gyűrűsféreg (Oligochaeta sp.) – talán Tubifex, de ehhez szintén szakértő kellene
Mikroszkóposan továbbá ivóvízben is előforduló Nematóda faj, ostoros zöldalga, gombaspórák (Alternaria) házas amőbák (főleg Trinema és Euglipha fajok),  vasbaktériumok voltak megtalálhatók.
Bár pontos faji határozásra nem vagyunk felkészülve ismereteim szerint semmi olyan faj nem volt a vízben, ami önmagában veszélyes lenne. A “gilisztaszerű” férgek élővízben gyakori fajok, nem parazita életmódúak. A problémát az jelentheti az ilyen állatokat tartalmazó víz esetében, hogy egyrészt ahonnan ezek bejutnak, onnan bekerülhet kórokozó baktérium is, illetve ezek az állatok is hordozhatnak fertőzéseket, amelyek ráadásul animikrobiális szerektől védetten túlélhetnek a gazdaszervezetükben….,  javaslom a későbbi mikrobiológiai vizsgálatát, és az üledék forrásának felderítését..!” 

Ez azért ugye már elgondolkodtató!? Elgondolkodtató, hogy a kezünkre rákerül pl. a féreg szaporítóanyaga (kokon) , majd ideiglenes gazdaszervezetté válunk, és a féreg által hordozott fertőzésektől betegszünk meg ami “….animikrobális szerektől védetten túlélhetnek a gazdaszervezetükben…!”  Ilyen gazdaszervezet éppen Ön vagy családtagja is lehet..!

És akkor egy gondolat: A kútból nyáron a füvet locsolták, ill. az unokának a pancsolós medencéjét töltötték fel eddig. – úgy gondolom az utóbbi most megszűnt!
A tulajdonos nagyon hálás volt azért, hogy megcsináltuk a kútjának a vizsgálatát, mert ha valaki családtag megfertőződött volna, akkor soha senki nem jött volna rá, hogy a kerti kút a fertőzés gócpontja, és onnan indul ki minden! – sem én, sem pedig Ön nem gondolna rá!!!

Felteszem a kérdést, kinek fizetne szívesebben a kútfúrónak aki lelkiismeretes munkát végez akkor amikor feltárja Ön előtt a kútjának az állapotát, elmondja a feltárt hibákat, és javaslatot tesz a javításra,  vagy az orvosnak, ill. a gyógyszer gyáraknak akik megpróbálják megmenteni Önt, vagy családtagját!? Amennyiben nem sikerül akkor a boncmesternek aki szintén lelkiismeretesen feltárja Ön előtt a fertőzésben elhunyt szerettét, és tőle tudja meg, hogy milyen férgek, ill. általuk hordozott vírusok, bacik, és “kituggyamik” élnek a kútjában..!?
Lehet az első verzió (kútfúró szakember munkája, és a neki kifizetett pénz kiadása) nem fáj annyira sem anyagilag sem érzelmileg mint a többi felsoroltnak kiadott pénz…!

Elgondolkodtató az, hogy megéri -e mindenre kiterjedő kamerás kútvizsgálat, vagy csak a behasalt fals adatokból kiállított fennmaradási engedélyre hajtanak a bünti elől, és sem a saját-, sem pedig a család egészsége nem számít…!?

És akkor a kút féregtelenítéséről:

Ez egy nagyon fogós kérdés, de legalább jó drága és macerás is!!!
A kút alját ki kell pucolni a lehetőségekhez képest, majd egy kicsit bele kell mászni az élővilág “intim szférájába” egy szivattyúval, amitől azt várjuk, hogy a kút alján, és  a béléscső körül lévő szaporítóanyag nagy része kikerül a kútból.
Ezt követően jöhet a vegyszeres kezelés. Egy vegyszer lehet hatásos, de ezen vegyszer sem pusztítja el a kifejlett férgek minden példányát, ezért kell előtte szivattyúzni a kutat elég hosszú ideig.
Leírás szerint a vegyszer a szaporítóanyagot, és a nagyon fiatal egyedeket támadja hatásosan.
Ebből következik az, hogy ez a féregtelenítés nem a kút egyszeri vegyszerezésében merül ki.
A fizikális tisztítás, szivattyúzás után vegyszerezés, majd kútkamerás vizsgálat, hogy hova jutottunk az eredeti állapothoz képest!? Ezt követően vízmintavétel, majd az eredmény függvényében ismétlés legalább kétszer.
Az ismételt vegyszerezést az indokolja, hogy a férgek szaporítóanyaga (kokon) különböző időben kelnek ki, és az esetlegesen túlélő férgek szaporodóképesek maradnak, és ezeket a szaporítóanyagokat is “le kell gyilkolnunk”.
Egyszeri vegyszerezés (csak a vegyszer!!!) ára nagyságrendileg 40.000.- Ft!!!
A kút fedését fúrt kút esetében 1.000.- Ft alatt-, míg ásott kút esetében 5.000.- Ft. alatt otthon meg tudják oldani!!!

Ugye vannak különbségek a számok között! Olcsóbb megelőzni a bajt, mint orvosolni…!

A fent leírtak felvetnek olyan kérdéseket is, hogy biztos Ön abban, hogy az a kútfúró aki az Ön kútját mérte akár csak egy mérőszalaggal is az előző mérés óta fertőtlenítette a szerszámokat, vagy esetlegesen viszi tovább az előző kutakból a fertőzést az Ön kútja számára..!? – és be is kerültünk egy fertőzési spirálba..! Szeretne ilyen helyzetbe kerülni, gondolkodjon el rajta..?!

Remélem érdekes-, és hasznos volt az információ, megosztásokat köszönjük!

Tomikút Kft. csapata!