2016 június 04. előtt engedély nélkül fúrt kút fennmaradási engedélyének ügyintézésére hatósági bírság nélkül 2018 december 31-ig van lehetőség.
Vgtv. 29. paragrafusa a következő bekezdéssel egészült ki: „Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.”
Hatályos jogszabály lehetőséget ad az engedély nélkül fúrt kút fennmaradási engedélyének kiadására ipari-, mezőgazdasági-, és magánhasználatú fúrt kút esetében is.
Az engedély nélkül fúrt kút esetében a Tomikút Kft. elvégzi a jogszabályban előírt kútvizsgálatokat, elkészíti a kút utólagos dokumentációját.
Döglött patkány a gyűrűs kútban
Törött béléscső
Ipari-, mezőgazdasági kutak, valamint második vízadó rétegre telepített kút esetében a Katasztrófavédelem felé, a 72/1996. ( V. 22.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdés hatálya alá tartozó fúrt kutaknál pedig a helyi jegyző felé továbbítjuk az elkészült dokumentációt.
A Kormányrendelet 24.§ (3) bekezdés c) pontja alapján “Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kút engedélyezésének feltétele…a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.”
Minden kút egyedi elbírálás alapján kerül engedélyezésre a “vízügyi hatóság” döntése alapján, mely során több dolgot figyelembe vesznek, így pl. a kút műszaki kialakítását, állapotát, stb.
Szabvány kútfej
Elhanyagolt kút. Tomikút Kft.
Ki engedélyezi a kútfúrást, melyik hatósághoz fordulhatok kút fennmaradási engedély kérelemmel?
Helyi önkormányzat jegyzője a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24.§.(1). bekezdése:
– magánszemély esetén házi vízkivételnél,
– amennyiben a kút talajvízre (első vízadó rétegre) van telepítve, a kutat nem lehet rétegvízre, vagy karsztvízre telepíteni,
– az éves vízkivétel 500 m³ -t nem haladja meg, és vízbázisok, távlati vízbázisok érintése nélkül üzemeltethető 123/1997. (VII. 18.) Korm.rendelet 15.§
– maximum 30 méter talpmélységű a kút
– eljárási idő a KET szerint 21 nap
Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Vízügyi Hatóság)
– jogi személy (cég) a kút tulajdonosa még locsolásnál is,
– évi 500 m³ feletti vízkivétel esetén (magánszemélynek is)
– 30 méternél mélyebb, réteg-, és/vagy karsztvízre telepített kút esetén,
– eljárási idő 120 nap (és még egy kicsi)
Pozitív kút szakszerűtlen lezárása
Nem szabványos kútfej
Jegyző a 72/1996. ( V. 22.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdés hatálya alá tartozó fúrt kút fennmaradási engedélytét “az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával” adja ki.
Tomikút Kft. vállalja az (illegálisan), engedély nélkül készült kút fennmaradási engedélyének dokumentációjának elkészítését ipari-, mezőgazdasági-, és magáncélú kút esetén.
Kút fennmaradási engedélyéhez szükséges dokumentáció elkészítéséhez a megfelelő jogosultsággal, jogszabályi-és szakmai ismerettel rendelkezünk.
Keressen bizalommal, kérésére a meglévő kút fennmaradási engedélyének dokumentációjának elkészítésére egyedi árajánlatot adunk akár egész településekre is.
2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kút fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságnál 2018 végéig!
És miért NEM érdemes várni az ügyintézéssel az utolsó pillanatig:
A vízkészlet gazdálkodás azt is jelenti, hogy az engedélyes kutakat, és az általuk “foglalt” vízkészletet megvédi a hatóság!
Az engedélyes kutak egyik előnye…!!!
Tehát, ha az Ön környezetében -meghatározott mélységű vízadó rétegekből- az engedélyes kutakból kitermelt “foglalt” vízmennyiség eléri a hatóság által meghatározott vízmennyiséget, akkor arra a vízadó rétegre nem engednek több kutat létesíteni, így fennmaradási engedélyt sem adnak ki !!!
Hatóság előírhatja a kutak egymásra hatásának vizsgálatát, mely magas költséget jelent a megrendelőnek! -és nem biztos a siker! Ez ugye elgondolkodtató!?
Jogszabályi háttér: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
Vízbázis
a) igénybe vett: olyan vízbázis, amelynek vízkészletét részben vagy teljes mértékben már igénybe veszik,
b) lekötött: olyan igénybe még nem vett, elvi vízjogi engedéllyel már lekötött lehetséges vízbázis, amelyről már tudott, hogy a felszín alatti víz kitermelésére alkalmas víznyerő területet ki és milyen célra fogja igénybe venni,
c) engedélyezett víztermelése: vízjogi engedély szerint kitermelt vagy lekötött vízmennyiség éves átlaga, havi maximuma, vízhozamban kifejezve,
d) teljes, átlagos kapacitása: a vízbázisról folyamatosan kitermelhető a mindenkori ismeretek és feltételek alapján meghatározható legnagyobb vízmennyiség melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják,
BM. OKF. honlapjáról letölthető tájékoztató anyag ide kattintva érhető el!
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
Fogalommeghatározások:
9. ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz;
13.312 Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység;
18.317 védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
19.318 védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;
20.319 vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;
21.320 vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
22.321 vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);
23.322 vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
24.323 vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
25.324 vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;
26.325 vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:
a)326 közcélú vízilétesítmény: az a vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; közcélú vízilétesítménynek minősülnek továbbá az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítmények;
b)327 saját célú vízilétesítmény: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást, valamint vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó, továbbá a közcélú vízilétesítménynek nem minősülő szennyvíz gyűjtését, tisztítását, hasznosítását és elhelyezését szolgáló mű, és ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem minősül víziközműnek.
29.330 vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;
Tomikút Kft. csapata.